Nyitókép forrása: HNonline.sk
Októberrel ellentétben a novemberi defláció újabb csúcsok felé halad. A német fogyasztói árak 0,8 százalékkal csökkentek. Első hallásra ez jó hírnek tűnik, csakhogy a pénz felértékelődésének káros hatásai is lehetnek.
A német fogyasztói árak süllyedését a hozzáadottérték-adó július eleji csökkentése idézte elő. A németek ezzel még messzebb kerültek a EU által előírt inflációtól (alapesetben közel 2 százalékos infláció az irányadó értéket). Az Európai Központi Bank igyekszik a gazdasági növekedést laza monetáris politikával (pénzkibocsátás növelése) ösztönözni.
Az ECB nem is tehet mást, az Európa legnagyobb gazdaságában lévő defláció lassítja a gazdasági növekedést. Az ÁFA csökkentésére fogni a folyamatot igen kényelmes, de csak részben igaz. A koronavírus okozta válság során a fogyasztói kosarak teljesen megváltoztak: többet költünk élelmiszerre és olyan fogyasztási cikkekre, amelyeknél félünk, hogy nem jutunk hozzájuk, ha eldurvul a járvány. Jóval kevesebb pénzt fordítunk üdülésre, éttermi fogyasztásra, szórakozásra.
Más szavakkal: Németországban sem az átlagos csomag lett olcsóbb, amit egy évvel ezelőtt vásároltak, hanem egy teljesen új, jóval szerényebb összetételű fogyasztói kosárral van szó.
A helyzet az, hogy a defláció „árcsökkentő” jótékony hatása csak átmeneti, előbb utóbb nehézségeket fog okozni a vállalati szférában és az állami bevételekben, és az új egyensúlyi állapot megtalálása rendkívül fájdalmas lehet – akár lebocsátásokkal, csődhullámmal is járhat.
Körkép.sk.
Megosztás:
Címkék: defláció gazdaság Németország
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.