Minimálbér-vita – Az erőltetett bérnöveléssel csak leplezik mulasztásaikat a kormányzatok

Nyitókép forrása: sme.sk

A minimálbér az elmúlt hét évben 70 százalékkal emelkedett, miközben a nemzetgazdasági átlagbér csak ennek felével. Nem véletlenül került ismét a szakértők figyelmének középpontjába a minimálbér és általában a bérpolitika.

Jövőre 623 euróra emelkedik a bruttó legkisebb törvényes fizetés. Az elmúlt néhány minimálbéremelés közös vonása azonban az volt, hogy nettóban többet hozott a konyhára az államnak, mint munkásnak, ráadásul 43 különböző jogszabályon keresztül széles általánosságban is növelte a munkáltatók kiadását.

Ez alapvetően nem lenne probléma, amikor a gazdasági kilátások bővülést és felívelést ígérnek. 2019-től azonban más a helyzet: megtorpant az autóipar, az az ágazat, amelynek Szlovákia a végletekig kiszolgáltatta magát. Agyonismételt tény, hogy a kedvező gazdasági klíma idején a kormányzatok jelentős ziccereket hagytak ki.

   

Hogy teljes legyen kép az előző kormányzatok gazdaságpolitikájára vonatkozó kritikákat illetően, röviden összefoglaljuk a problémákat.

• Az elmúlt bő tíz évben a jó gazdasági erőnlét ellenére alig javult az oktatás és képzés helyzete. Más szavakkal, bár a cégek részéről hatalmas lenne az igény rá, a baloldali kormányok megelégedtek azzal, ha alacsony bérezésű gyártósori munkakörök születnek és maradnak fenn a magasabb tudásigényű, de jobban fizetett állások helyett. (Felvetődik egy kérdés, hogy a Smernek egyáltalán érdekében állt-e volna a fejlődő gazdaságpolitika, lévén szavazóinak többsége nem a magasabb végzettségűek közül került ki…)
• Ugyanez a helyzet a kutatás-fejlesztés területén: nem indult el a startupok fejlesztése, az új, magasabb hozzáadott értéket képviselő fejlesztések honosítása, a belföldi, sikeres és kezdeményező vállalatok felkarolása.
• Romlott a vállalkozói környezet, ami nem is csoda. A Smer hozzáállása minden időben az volt, mint a koronavírus tavaszi hulláma idején. Akkor is azt sürgették, hogy az új kormány az adófizetők terhére sokmillió euróval segítse ki az autógyárakat és külföldi cégeket. Pedig a magánszektorban dolgozók közel háromnegyedét nem a nagyvállalatok, hanem a KKV szektor foglalkoztatja.
• Sosem volt valódi politikai cél a tartós és távlati fejlődés biztosítása. Egyszerűen azért, mert a jobban fizetett, magasabb végzettségű néprétegek nem az legerősebb politikai tömörüléseket támogatták volna. Másrészt, ha nem jelent többé problémát a tisztességes bérezés, a baloldal kedvenc eszköze, a minimálbéremelés veszti el értelmét, kvázi megszűnt volna az igény az állam sokat emlegetett „szociális gondoskodására”.

Féligazságok és a cseh összehasonlítás

Ezen a ponton érdemes kiemelni, hogy a szlovák gazdaság termelékenysége messze elmarad a minimálbér növekedési ütemétől. Az INESS társadalomkutató intézet korábbi közlése szerint a hazai vállalatok két harmadának gondjai vannak a nyereségességgel, épp azok, amelyek a legtöbb embert foglalkoztatják – és nem az autógyárakról vagy beszállítóikról van szó.

Ilyen körülmények között mesterségesen az átlagbér felénél is magasabb szintre hízlalni a minimálbért nem csak populizmus, de súlyos következményekkel járó hiba is lehet.

A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet néhány évvel ezelőtti elemzése még azt hangoztatta, hogy a minimálbér emelése viszonylag gyenge negatív hatással van a foglalkoztatottságra.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a minimálbér 10 százalékos emelésével a foglalkoztatottság 0,66 százalékkal esett vissza. Első ránézésre nem tűnik vészesnek, csakhogy ez abszolút számokban azt jelenti, hogy 10 százalékos minimálbéremelés nagyjából 15 ezer ember állásába kerül. Márpedig legutóbb is 11 százalékkal nőtt a minimálbér nagysága.

Az INESS azonban más párhuzamokra is felhívta a figyelmet. Konkrétan arra, hogy nemzetközi összehasonlításban mennyivel nagyobb adó- és járulékteherrel sújtja a béreket az állam Szlovákiában, mint például Csehországban. Ezt a következő infografika foglalja össze:

A nettó minimálbér Szlovákiában 26 euróval magasabb, tehát egy hétköznapi minimálbéres munkás ennyivel keres többet cseh kollégájánál. Azonban ha a bruttó bért nézzük, akkor a különbség már 40 euró, a munkabérköltség pedig 61 euróval magasabb nálunk, mint nyugati szomszédunknál. Más szavakkal: az állam Szlovákiában 35 euróval több terhet ró ki a munkáltatóra és a munkásra, mint Csehországban.

Szlovákiában 150 ezer ember él nagyjából minimálbéren (ha a koronavírus fel nem számolja az állásukat), jövőre 623 eurót fognak keresni bruttóban a jelenlegi 580 euró helyett. A nettó fizetésük valahol 507 euró körül fog mozogni, a munkabérköltsége (amit a munkáltató fizet ki) átlagban 842 euró körül alakul.

És ha már a jövő évi minimálbérről van szó, keserédes döntés született a nyáron. A Smerhez közel álló szakszervezeti tömörülések meglincselték volna Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi minisztert, amiért az előző kormány által ígért 650 eurós minimálbért 623 euróra csökkentette. Valójában azonban a gazdasági helyzet inkább az újabb emelés elhalasztását indokolta volna. Ezt a Sme rodina azonban nem vállalta be. Sőt, jövőre járulékköteles lesz a 13. és 14. fizetés is.

A gazdaság túlélését segítő intézkedések terén a jelenlegi kormány úgyahogy jól teljesít. De továbbra is hiányzik a választási ciklusokon túlmutató, akár több évtizedet is felölelő gazdaságpolitikai távlati terv.

Jövőre 623 euró lesz a minimálbér összege

Körkép.sk