Brexit: Szakadék szélén billeg a brit autópiac, és ez még csak a jéghegy csúcsa

Nyitókép forrása: ign24.com

Hatalmas pofont kapott a brit autóipar a koronavírus második hulláma miatt. Ám mindez eltörpül amellett a veszteségek mellett, amelyek a megállapodás nélküli Brexit hozhat magával. Sokszámjegyű veszteségekre és a munkaerő-áramlás nehezebbé tételére kell számítani Nagy-Britannia kapcsán.

A novemberi autóeladások Nagy-Britanniában a 2008-as válság kitörésének szintjére estek vissza. A múlt hónapban mindössze 114 ezer személyautót adta el, amely 27,4 százalékos csökkentést jelent. A járványügyi korlátozások miatt tartósan visszaeső kereslet miatt több gazdasági portál a brit autóipar összeomlásáról cikkez.

A dolog érdekessége, hogy miközben a dízelmotoros gépkocsik kereslete zuhan, az elektromos és plugin-hibrid autóké meredek emelkedésbe kezdett.

   

Drága lesz a kilépés

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa. Továbbra sincs megállapodás London és Brüsszel között a kétoldalú kapcsolatok jövőjéről, ami rengeteg bizonytalanságot és talán még ennél is több félelmet generál – mindkét oldalon.

Megállapodás nélkül komoly problémákkal szembesülhetnek az kontinentális Európa és a szigetország polgárai egyaránt. A La Manche-csatorna generációk óta nem látott határvonalat jelentene ismét a kereskedelem, az utazás, a munkavállalás és a szolgáltatásnyújtás szempontjából.

Ha nem lesz az EU és a britek között megállapodás, az az óvatos becslések szerint a brit GDP 1,5-2 százalékába kerül majd. London elveszti a kontinens 400 milliós piacához való hozzáférést, pedig korábban itt értékesítette exportja 43 százalékát, miközben importja 51 százalékát biztosított az EU országaiból.

Vámok és engedélyek

A vámok újrabevezetésével (megállapodás híján) a brit gépjárművekre Brüsszel 10 százalékos importvámot vethet ki, a brit tejtermékeket pedig 35,4 importvám sújthatja. Csak az autóipar és az autókereskedelem szektora évi 55 milliárd fontos veszteséget szenvedne el.

A kiskereskedelmi láncok költségei évi 3,5 milliárd eurónak megfelelő összeggel emelkednének, mert az EU-ból származó élelmiszereket 5 százalékos vagy még magasabb vámokkal sújthatják.

A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cégek elvesztik az engedélyüket az uniós ügyfelek érdekeltségeinek kezelésére, ami az egyik vezető offshore központként számon tartott Londonnak súlyos károkat jelentene.

A bizonytalan vámkezelési feltételek, szabályok, és az egész átállási folyamat igényessége miatt a La Manche-csatornán keresztüli kereskedelem összeomolhat a bürokratikus akadályok és tízkilométeres torlódások súlya alatt.

Mi lesz az európai munkavállalókkal?

Ha nem lesz megállapodás, megszűnik a munkaerő szabad mozgása. Az Egyesült Királyság bevezeti az úgynevezett pont alapú beléptető rendszerét. A kontinentális munkavállalóknak több feltételnek is meg kell majd felelnie, ilyen például az angol nyelvtudás, az eleve meglévő állásajánlat és az évi 20 480 fontnyi minimális kereset.

És persze, többek között az olcsóbb kelet-európai dohány- és szeszesital termékeket sem vihetik haza a britek nagy tételben, vámoltatás nélkül.

Londonnak van B-terve

Persze, a teljes képhez hozzátartozik, hogy a britek annyira nincsenek kiszolgáltatva Európának, mint amennyire azt a mainstream sajtó hangsúlyozni szereti. Miközben megy a huzavona a brit és brüsszeli tárgyalópartnerek között, Nagy-Britannia egyre több figyelmet szentel volt afrikai gyarmatainak – befektetések és kereskedelem szempontjából egyaránt. A befektetések egészségügyi-, ipari-, infrastrukturális- és energiaprojekteket érintenek. A legnagyobb részt azonban a bányászat teszi ki (50,8 százalék), második helyen pedig a pénzügyi szolgáltatások vannak (34,4 százalék).

A mai napig az Egyesült Királyságnak 25 kétoldalú befektetési szerződést sikerült nyélbe ütnie afrikai országokkal, ebből 19 már hatályba is lépett. 24 országgal kötött megállapodást a kettős adóztatás eltörléséről.

Körkép.sk