Hogyan került majdnem orosz befolyás alá a stratégiai fontosságú szlovák áramszolgáltató?

Nyitókép forrása: hnonline.sk

A kormány még csütörtökön elfogadta, pénteken pedig a parlament is jóváhagyta azt a javaslatot, amely elvilg megakadályozhatja, hogy Szlovákia államérdekeivel nem összeegyeztethető kezekbe kerüljön a kulcsfontosságú Szlovák Villamosművek részvénycsomagja. A gazdasági körökben nagy port kavaró intézkedés Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter kezdeméynezésére született, a hátterét pedig a brutális pénznyelőként működő mohi atomerőmű, és egy oroszokat helyzetbe hozó hitelszerződés adta.

A Szlovák Villamosműveket a II. Dzurinda-kormány privatizálta, így került 66 százalékos többséget jelentő része az olasz ENEL-hez, Szlováka 34 százalékos részesedést tartott meg. Ma a 66 százalékos többségen az ENEL a cseh EPH holdinggal osztozik, amely Petr Křetinský oligarcha érdekeltségébe tartozik. A Szlovák Villamosművek az ország legfontosabb, stratégiai jelentőségű áramtermelője.

A mostani vita abból adódott, hogy a Villamosművek (jórészt a mohi atomerőmű bővítése miatt) már 60 százalékos eladósodottságba került. Egyik hitelezője pedig az orosz Sberbank, és a vonatkozó, 890 millió euróról szóló hitelszerződés értelmében, ha a hitelszolgálat nem került meghosszabbításra, részvényekben is kérheti a cégtől a tartozást. Más szavakkal, az oroszok tulajdonjogot és vele befolyást szerezhettek volna a Villamosművekben, amit a gazdasági minisztérium el akart kerülni.

   

Ellenszél majd orosz visszavonuló

A Sberbank azonban – az eladósodottság nagyságra hivatkozva – már nem akarta meghosszabbítani a hitelezés nagyságát, a szerződés február 1-jével lejárt. Mivel az érdekházasságban élő EPH és ENEL pedig nem tudott megállapodni a mohi atomerőmű tovább finanszírozásáról, késtek a megoldással.

A minisztérium kezdeményezésére a kormány az elmúlt öt napban keresztülnyomta a kritikus infrastruktúráról szóló törvénymódosítást. A hétfői verzió még arról szólt, hogy a stratégiai vállalatokban minden 5 százalékos tulajdonrésznél nagyobb értéket képviselő részvénycseréhez a kormány jóváhagyása szükséges. Ezt azonban nem csak az ENEL és az EPH, de további 18 stratégiai szlovákiai vállalat szintén elutasította, és az enyhítését követelték. Az érvek között az uniós jog és az alkotmány megsértése is szerepel, a gyakorlatban azonban arról volt szó, hogy senki sem szívesen engedi, hogy az állam ellenőrzést szerezzen a tulajdonjogi machinációk felett.

Pénteken a Sberbak végül jelezte, hogy nem kéri a Villamosművek részvényeit és elállt követelésétől, a parlament azonban elfogadta a törvénymódosítás egy enyhébb változatát. ez alapján az érintett vállalatoknak értesíteniük kell a minisztériumot a tulajdonjogi változásokról, a kormánynak pedig 30 napja lesz kiértékelni, hogy veszélyt jelent-e az ügylet Szlovákia érdekeire

Menekülő olaszok

Az EPH közben azzal fenyegette meg a minisztériumot, hogy a beavatkozás késleltetheti a mohi atomerőmű új blokkjainak befejezését – más szavakkal, a több mint tíz éve zajló projekt továbbra sem termel pénzt, csak viszi azt. A hármas blokkot elvileg idén kellene üzembe helyezni, a négyes blokkot 2023-ban (a legelső tervek 2012-2013-ról szóltak). Az eredetileg 2,3 milliárd eurósra tervezett bővítés mára 6,2 milliárdosra hízott, az ENEL egyeduralma idején túlárazott teljesítésekre  és veszélyesen minőségtelen anyagok beépítésére került sor. A rendőrség ma több büntetőeljárás keretében is nyomoz.

A Villamosművek eladósodottsága 60 százalékos, a bankhitelek nagysága 3,5 milliárd euróra rúgnak. Az olasz ENEL közben iparkodik megszabadulni a kötelezettségeitől. Miután egy sor visszaélés gyanús ügyletre került sor, és sokmillió euró tűnt el a túlárazások miatt, az ENEL kimenekülne a Villamosművekből. A megállapodásuk szerint a két új blokk elindítása után az olasz vállalat minden tulajdonjogát eladja az EPH-nak.

Körkép.sk