Veszélyben van az európai agrárszektor? Itt a jelentés az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezményről

Nyitókép forrása: bbc.com/traktortüntetés az egyezmény ellen Brüsszelben, 2020-ban.

Bár már elfogadták az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezményt, a megállapodás addig nem léphet életbe, amíg a tagállamok nem hagyják jóvá (ratifikálják). Míg a szlovák agrárkamara elég vérszegény módon és többnyire óvatosan semlegesen fogalmazva nyilatkozik a kérdésről, addig a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) március végén közzétette hivatalos közleménye jóval objektívabb képet fest. Már csak azért is érdemes foglalkozni a megállapodás vitás kérdéseivel, mert az Európai Bizottság megbízásából készült „független” fenntarthatósági hatásvizsgálat” egyoldalúan optimistára sikeredett.

Az Európai Unió és a Mercosur-orszgok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) közötti társulási megállapodás az Európai Bizottság által közzétett hatástanulmány szerint igen előnyös mindkét fél számára. A London Schoool of Economics műhelyében készült dokumentum szerint az egyezmény pozitív hatással lesz Európa és Dél-Amerika gazdaságára és hozzájárulhat a gazdaság járvány utáni fellendítéséhez is. Az elemzés szerint az uniós agrárszektor is nyerni fog a társulással, a vámok csökkenése pedig megnöveli a mezőgazdasági és élelmiszerexportot.

A NAK szerint azonban félrevezető, hogy a pozitív hatások mellett a hatástanulmány nem modellezi a megállapodás szerinti vámmentes kvótákat. Vagyis, nemes egyszerűséggel nem foglalkoztak azzal, hogy a vámok csökkenésével beözönlő termékek mennyire kiszolgáltatott és veszélyes helyzetbe sodorják az EU-tagállamokban termelő gazdákat.

   

A tanulmány azzal sem számol, hogy a jövőben a Mercosur-országok mezőgazdasági termelése bővülhet, de a NAK szerint még e tényező figyelmen kívül hagyása mellett sem fogadható el az egyezmény az uniós gazdálkodók és polgárok szempontjából. Ráadásul, Brüsszel igencsak elnéző a Mercosur-országok környezetvédelmi vállalásait illetően, miközben az uniós gazdák versenyhelyzetét ilyen „zöld” követelményekkel nehezíti meg.

„Ez a kettős mérce tovább veszélyeztetheti az uniós gazdálkodókat és polgárokat, és alááshatja a fenntarthatóbb mezőgazdaság felé történő elmozdulást mind az EU-ban, mind a Mercosur országokban. „

fogalmaz a NAK.

A szabadkereskedelmi egyezmény legkényesebb – korábban eltitkolt – részei tavaly októberben szivárgott ki, nem kis szakítópróbát okozva a tagállamok között – csak épp a jogállamisági vita és a koronavírus elterelte róla a figyelmet. Akkor a Greenpeace is a kritikusok mellé állt, mert a tervezet semmilyen kötelezettséget nem rótt a Mercosur-országokra az Amazonas őserdeinek irtása vagy a károsanyagkibocsátás kapcsán. Ráadásul, a dél-amerikai agráripar erősen exportvezérelt, tehát semmi okunk nincs hitelt adni a hátulütők nélküli optimista forgatókönyveknek.

A tervezet legnagyobb ellenlábasai között Franciaország is ott van, amely (Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan) nem szívesen engedne konkurens termékeket az európai piacra. Főleg nem a 2022-es államfőválasztások előtt.

Körkép.sk