Pongrác
  • HUF: 358.96
  • USD: 1.22
  • 12 °C
  • 16 °C
Gazdaság

A statisztika szerint is másodrangú polgárok vagyunk – így szakadnak le a déli járások az országos trendtől (I. rész)

Nem csak a szlovák alkotmány, hanem a gazdasági mutatók szerint is másodrendű polgárok vagyunk Szlovákiában

Nyitókép forrása: scmp.com

 

Nem csak a szlovák alkotmány és a mindenkori szlovák politikai elit nagy része állítja, hogy másodrangú polgárai vagyunk az országnak, hanem a gazdasági mutatók is. Cikkünkben számba vesszük az elmúlt, valamivel több mint két év munkanélküliségi adatait, megmutatjuk az észak és dél között tátongó szakadékot, és ha már kutakodunk, megnézzük, mely ágazatok veszítettek szerepükből leginkább, illetve vetünk egy pillantást a járásokból és országból kivándorlók tömegére is.

 

A koronavírus okozta gazdasági válság szemérmetlenül megmutatta az elhanyagolt régiók helyzetét, válsággal szembeni sérülékenységét és lemaradását a hosszú éveken át kivételezett északi járásokkal szemben. Észak és dél nemzeti alapú szembeállítása ebben a vonatkozásban nem újdonság, ahogy a 16 magyarlakta járást diszkriminálása sem a beruházások, erőforrás és uniós támogatások elosztása és főleg, foglalkoztatottság terén.

 

A helyzet elég világosan rámutat, miért nem engedhető meg az olyan üres politikai retorika felvidéki magyar részről, amely konkrét vállalásoktól idegenkedve arra szorítkozik, hogy be kell jutni a parlamentbe, hogy tehessenek valamit a déli járásokért. A trend ugyanis stabilan negatív, sérülékenyek és kiszolgáltatottak vagyunk az olyan válságokkal szemben, mint a mostani. Az adatok pedig közvetve arra is rámutatnak, hogy hatalmas kockázatot jelent a jelenlegi helyzetért szintén nagyrészt felelős, liberális-vegyespárti politikusokat ismét helyzetbe hozni. Leginkább azért, mert az illető politikusok semmilyen garanciát nem jelentenek, de nem is jelenthetnek a pozitív változásra.

 

Foglalkoztatási szakadék észak és dél között

 

A magyarlakta járások lemaradása leginkább a munkanélküliségi adatokon érhető tetten. Ez a legrelevánsabb adatunk, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy hasonlóan beszédes mutatókat (GDP, működőtőke, termelékenység, stb.), a járásokra vonatkozóan a Statisztikai Hivatal nemes egyszerűséggel nem közöl. Nyilván, amit nem tudunk, az nem is fáj.

 

Az alábbi grafikon a nyilvántartott állástalanok arányát mutatja a munkaügyi hivatalok havi adataiból, 2018 januárjáig visszamenően. A többitől különálló, jóval nagyobb állástalanságot mutató zöld vonaldiagram jelzi a felvidéki 16 magyar járás munkanélküliségi rátáját (átlagban). Az is tisztán kivehető, hogy a koronavírus okozta válság hatására a szakadék egyre nagyobb, vagyis a déli járások sokkal sérülékenyebbek.

 

A három másik vonal között látható egy kicsit elkülönülő kék diagram – ez a magyar járások átlaga kiegészítve Pozsonnyal és Kassával. A tanulság, hogy a déli régiók a két legnagyobb várossal az oldalán sem képesek jobb foglalkoztatottságot elérni, mint a többi (északi) járás. 

 

 

Hogy konkrétabbak legyünk, az alábbi grafikonban megmutatjuk a magyarlakta járások munkanélküliségi rátája és az országos átlag közti különbséget is. Ezt a piros vonal jelzi. Az állástalanság a magyar régiókban átlagban 1,3 százalékponttal magasabb. Folyamatos lemaradásban vagyunk, ami még markánsabban mutatkozik meg, ha az északi járások mutatóival vetjük össze a felvidékit (zöld vonal). Ismét azt látjuk, hogy a déli régiók elhanyagolása keményen megbosszulja magát a mostani válságkor.

 

A most bemutatott két grafikon mélyvölgye egyébként közvetlenül a járvány előtti időszakot mutatja, mikor Szlovákiában a szakképzett munkaerőhiány okozta a legnagyobb problémát. Valószínűleg járvány nélkül is fájdalmas korrekció elé néztünk volna – de közel sem fájt volna annyira, mint így.

 

 

Az elmúlt tizenkét év vesztes és nyertes ágazatai

 

Nagyon sokan vélhetik úgy, hogy a szlovák ipar nyerte a legtöbbet az elmúlt 12 évben. Ez foglalkoztatottság szempontjából közel sincs így, talán a legnagyobb hozzáadott értéket képviselő ágazatok munkaerőállománya csökkent leginkább, miközben bizonytalan, és sérülékeny ágazatokban nőtt meg irreális mértékben az alkalmazottak száma.

 

Országos szinten 4,7 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság 2008 és 2020 között. Ugyanakkor az agrárszektorban 40 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, ami 18 ezer embert jelent. Az építőipar vergődése szintén elég látványos, 35 százalékkal kevesebben dolgoznak ebben az ágazatban, mint tizenkét éve (-18 ezer fő).

 

Ami kissé meglepő, hogy még az iparban is csökkent a munkások száma, egészen pontosan 6,6 százalékkal, ami abszolút számokban 25 ezer fős leépülést jelent. És hogy mely ágazatokhoz csoportosult át az emberállomány?

 

Közel 30 ezer fővel többen dolgoznak a kiskereskedelemben, 13 ezerrel többen az IT-szolgáltatásokban és kommunikációs ágazatban, ami ugyan jól hangzik, de ebbe a kevésbé jól fizetett, ügyfélszolgálatos alkalmazottak is beletartoznak.

 

A lakosság elöregedését jelzi az is, hogy a szociális ellátásban dolgozók száma 15 ezer fővel emelkedett, és vagy 7600 fővel többen helyezkednek el az oktatás-képzés ágazatában, és 6300-zal többen a vendéglátásban, mint 2008-ban.

 

De hogy pozitívummal zárjuk, mintegy 24 ezerrel nőtt azok száma, akik a tudomány- és mérnöki munkák ágazatában dolgoznak. Ez az ágazat magas hozzáadott értéket képvisel, és nagyfokú szakmai tudást követel meg. Ebbe az ágazatba tartoznak a jogászati és könyvelési munkakörök, a cégvezetés és menedzselés, architektonikus és technológiai minőségellenőrzési tevékenység, a kutatás-fejlesztés, a reklámtevékenység a piackutatás, és az állatorvosi szakma is.

 

Cikkünk következő részében a nyilvántartott munkanélkülieket vesszük górcső alá, megnézzük, milyen okból kerültek ki a rendszerből, mennyien találtak munkát, és hány embert töröltek a nyilvántartásból “egyéb okok” miatt. Mivel a munkahely kérdése az egyik leggyakoribb oka az elvándorlásnak, megmutatjuk majd azt is, hogy mekkora a különbség elvándorlás terén észak és dél között. 

 

A végére egy személyes kérés: Kérjük, támogassátok a Körképet legalább havi két euróval, hogy még több tartalmat készíthessünk nektek!

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 8 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2021. ápr. 11. 10:33

A deli regio lemaradasa azert van mert ez nem a szlovakokhoz tartozik.Ez magyarlakta terulet ezt nekunk kell fellenditeni Magyarorszag segitsegevel.Ezert szukseges a szeleskoru osszefogas es nem a szlovak alamizsnara varni.

B, Gy.
2021. ápr. 11. 10:38

A deli regio lemaradasa azert van mert a szlovakok az eltunesunkre varnak .Ez magyarlakta terulet ezt nekunk kell fellenditeni Magyarorszag segitsegevel.Ezert szukseges a szeleskoru osszefogas es nem a szlovak alamizsnara varni.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket