Nyitókép forrása: kollázs/pxhere.com, abcnews.com

 

A koronavírus okozta világjárvány nem csak az embereket és családokat választotta szét, hanem a munkaerőt is távolabb tolta a piactól, megszakította az ellátási láncokat, alapvető inputanyagokat vágott el a kereslettől. Eltelt bő egy év a járvány kitörése óta, és az érkező statisztikai adatok fényében egyre világosabb, hogy milyen globális szintű gazdasági anomáliákat okozott a vírus. Ugyanis a sokat ragozott chiphiány csak egy a sok közül.

 

Korunk nagyra tartott informatikai megoldásai lehetővé tették a menedzsment és az intellektuális termelés folytatását a lezárások idején is. Aminek hiánya viszont már veszélyes méreteket ölt, az mind személyes, fizikai jelenlétet követel meg. Az egyik jelenség, hogy a fizikai munkások nem juthattak el a munkahelyükre. A félvezetők hiányának egyik oka például a munkaerőellátás akadozása (a másik a szórakoztatóipari termékek ágazatában jelentkező iszonyatos kereslet). De nem csak itt tapasztaltak ilyen jelenséget, a gyümölcs- és zöldség ellátás az első első negyedében azért akadozott, mert a határok lezárása miatt nem volt elég (olcsó, kelet-európai) munkaerő.

 

Az érem másik oldala az ideiglenes munkanélküliséggel függ össze. A járvány első és második hullámában rengeteg munkahely szűnt meg. Az állástalanoknak azonban pótmegoldást kellett találni, és ha már megoldották az egzisztenciális dilemmájukat, nem nagyon akaródzik nekik visszatérni az esetleg még gyenge lábakon álló korábbi munkahelyükre. Tipikusan a vendéglátóipar tartozik ennek elszenvedői közé. Az Egyesült Államokban a viszonylag magasan tartott munkanélküli segélyek pedig ezt súlyosbítják, mert a bizonytalan, két hullám közötti helyzetet az emberek úgy értékelik, hogy a segély biztosabb megoldás, mint bármiáron munkahelyet találni.

 

 hirdetes_810x300  
A munkaerő csak a jéghegy csúcsa

 

Az embereken kívül a nyersanyagok és az élelmiszerek egyes fajtái is drágulni kezdtek, mert hiány van belőlük. A csirke hiánya például sok országban olyan méreteket ölt, hogy az éttermek törölték az étlapról. A csirkehiány hátterében szintén a munkaerőhiány áll, illetve a gyorséttermi kiszállítások iránt megnövekedett kereslet. Hasonló a helyzet a ketchuppal, elsősorban az egyadagos kiszerelésű ketchup vált az egyik legkeresettebb árucikké. Idén január és április között 13 százalékkal drágult a ketchup Amerikában, miközben a kereslet 15 százalékkal magasabb, mint a járvány előtt.

 

Hiánycikké vált a műanyag is. Itt elsősorban a keresleti oldal tehet a helyzetről. Az otthoni munkavégzésre és szórakozásra ítélt emberek játékkonzolokat, számítógépeket és tartozékokat vásároltak, amely felhajtotta a műanyagok piaci árát. De az ételkiszállítások során használt dobozok és evőeszközök megnövekedett kereslete is rátett egy nagy lapáttal a helyzetre.

 

Nehéz helyzetbe került a logisztika is. Európában még érdemi statisztika nem jelent meg ezzel kapcsolatban, de az Egyesült Államokban már kongatják a vészharangot, mert nincs elég kamionsofőr. A jogosítvány megszerzéséhez szükséges idő 2-ről hat hónapra emelkedett. Márpedig ha nincs elég sofőr, akkor lassul a termékek szállítása és elosztása, nő a kereslet (raktérkészletet kell tartani), emelkednek az árak.

 

A lista közel sem teljes, említhetnénk még a réz árának ugrásszerű megemelkedését, amelynek leginkább Kína, a világ legnagyobb importőre látja kárát. A koronavírus gazdasági hatásai ráadásul elhúzódni látszanak. A nyitások egyelőre az üdülés és a vendéglátóipar feltámasztásáról, esetleg a légitársaságok újjáélesztéséről szól. De hogy a többi iparág milyen elhúzódó problémákkal fog még szembesülni, arról egyelőre keveset lehet tudni.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.