Nyitókép forrása: körkép.sk
A G7-es csúcstalálkozó első napján Boris Johnson brit kormányfő házigazdaként a vagyoni egyenlőség csökkentése mellett érvelt a COVID-utáni világ építése kapcsán. És nem véletlenül. A 2008-2009-es világgazdasági válságot követően hiába láttuk a megszűnő álláslehetőségek tömegét, a világ leggazdagabbjai soha nem látott vagyonra tettek szert, a milliárdosok száma pedig az elmúlt tíz évben csak emelkedett, a vagyoni különbségek pedig még látványosabbak lettek. A helyzet súlyosságát jól mutatja a világ országainak munkanélküliségi mutatói.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai alapján a koronavírusjárvány miatt 2020-ban 114 millió álláshely szűnt meg szerte a világon, és ez nem a végleges szám, mert a válság a válság miatt 30 millió új munkahely megteremtése maradt el.
Akármilyen optimista gazdasági növekedéssel is számolnak a szakértők, valószínű, hogy évekbe telik ledolgozni a hátrányt, maga az ILO úgy véli, hogy a többlet-munkanélküliség még 2022 év végén is 23 millióra rúg majd.
A helyzetet bonyolítja, hogy senki nem tudja, mi történik majd azután, hogy a járvány lecsengése vagy ellenőrzés alá vonását követően megszűnnek a gazdaságot segítő állami támogatások. A cégek jelenleg megpróbálnak a felszínen maradni, halasztani az elbocsátásokat, a csődeljárásokat, a hitelek törlesztőrészleteit. Előbb utóbb azonban kénytelenek lesznek meghozni a nehéz döntéseket is.
Egyesek optimistán arra számítanak, hogy a járvány után korábban nem látott módon fog emelkedni a termelékenység. A kritikusok szerint azonban a termelékenység növekedése önmagában még nem szavatolja az igazságosabb vagyonelosztást és a foglalkoztatás bővülését.
Az adatok szerint a 2020-as évben Észak-Amerikában emelkedett legmeredekebben az állástalanok aránya. 8,4 százalékon állt 2020-ban, ami több mint kétszerese (215,4 százaléka) a 2019-es értéknek.
Latina-Amerika és a Karib-térség helyzete sem túl jó, 10, százalékos munkanélküliség mellett egy év alatt 28,8 százalékkal nőtt az állástalanok száma.
Nyugat-Európában (a posztszovjet országoktól nyugatra) 7,6 százalékos állástalanságot mértek összesítve, ami 8,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Közép- és Kelet-Európában, beleértve Fehéroroszországot, Ukrajnát és Oroszországot is, az állástalanok száma 2020-ban 20,8 százalékkal emelkedett, és éves átlagban 5,8 százalékot ért el.
A legnagyobb visszaesést értelemszerűen a vendéglátóipar szenvedte el (globális szinten 12,9 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottak száma), de súlyos veszteségei vannak a feldolgozóiparnak (-7,3 százalék) és a gépiparnak (-8,8 százalék) is.
További részletek az alábbi térképeken:
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: állástalanság gazdaság munkanélküliség
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.