Nyitókép forrása: brusseltimes.com
Hatalmas politikai befolyással rendelkeznek a nagy techvállalatok az Európai Unióban. Többet költenek uniós lobbitevékenységre, mint a fosszilis tüzelőanyagok megtartásának szorgalmazói, a gyógyszergyárak, a pénzügyi szektor vagy a vegyi üzemek. Az EU névleg elkötelezett a nagy techvállalatok megadóztatásában, a gyakorlati kivitelezés azonban továbbra is kérdéses. A lobbitevékenységre fordított összegek pedig arra utalnak, az érintettek igyekeznek befolyást szerezni az új szabályok alakítása felett.
A Corporate Europe Observatory és a Lobbycontrol közös jelentésében számolt be arról, hogy a techipar milyen lobbitevékenységet folytat és mennyit áldoz (bevallottan) saját érdekei érvénesítésére. Összesen 612 vállalat, csoport és üzleti szövetség lobbizik az EU berkeiben a digitális gazdaságpolitikai befolyásáért. Ez a szektor vált a lobbi központi célterületévé, megelőzve mindn mást.
Ez a számokban is tetten érhető. A lobbisták évente 97 millió eurót költenek hivatalosan uniós lobbitevékenységre, ennek egy harmadáértt mindössze tíz vállalat felelős, köztük a Vodafone, a Qualcomm, az Intel, az IBM, az Amazon, a Huawei, az Apple, a Microsoft, a Facebook és a Google.
A lobbitevékenység húsz százaléka amerikai cégekhez kötődik, mindössze egy százalék kínai vagy hongkongi.
Önmagáért beszél az az adat is, hogy az Európai Bizottság magas szintű tisztviselői 271 találkozót tartottak (ez szintén csak a hivatalos adat), és ezek háromnegyedében techvállalati lobbisták is részt vettek a tárgyaláson. A gyakoriságot tekintve a Facebook és a Google vezeti a rangsort.
A kiszivárgott információk és a szemlátomást igen erőteljes lobbijelenlét egyértelműen mutatja, hogy a techvállalatok igyekeznek elgáncsolni a megadóztatásukra és beszabályozásukra szőtt uniós terveket. A lobbitevékenység az Európai Bizottságból már átkerült az Európai Parlamentbe és az Európai Tanácsba is, sőt, néhány kiválasztott európai fővárosban is jelentős erőket mozgatnak meg a vállalatok, péltául Tallinban.
Pénz, befolyás, szerteágazó kapcsolati tőke
Két dolgot érdemes mindenképp kiemelni. A techvállalatok szektora nem csak kvázi korlátlan erőforrásokkal és pénzforrásokkal rendelkezik. A meggyőzés szolgálatába tudja állítani saját tevékenységét is. A Facebook és a Google aggasztóan nagy befolyással bír az információ szabad áramlására. Adott esetben (és ezt az ausztrál eseten is tapasztalni lehetett), akár teljes blokádra is képesek (és hajlandók) lennének.
A másik fontos tényezőre a jelentés is kitér. A nagy techvállalatok számos agytrösztöt, tudományos csoportot és nem kormányzati szervezetet is támogatnak, gazdasági tanácsadók és jogi képviselők hadával rendelkeznek, hogy üzeneteiket továbbítsák a megfelelő helyekre. Ezek a kapcsolatok és a mögöttük lévő összefonódások pedig csak ritkán kerülnek nyilvánosságra, hogy fény derüljön az összeférhetetlenségre. Egy jókor és megfelelő elfogultsággal megírt „szakértői vélemény”, vagy egy megfelelő perspektívából kritizáló jogászelemzés nem kerül sokba.
„A legszembetűnőbb az, ahogy a nagy techvállalatok megpróbálják irányítani a digitális piacokról és digitális szolgáltatások szabályozásáról kialakult narratívát az agytrösztök, iparági csoportok, magasszintű, elismert nevek, tanácsadók és tudományos kutatók bevetésével. Jelentős pénzeket és elképesztő lobbijelenléttel keményen igyekeznek megakadályozni az olyan uniós szabályok megjelenését, amelyek arra kényszerítenék őket, hogy megváltoztassák európai működéseüket”
summázta a helyzetet Agusín Reyna, az Európai Fógyasztóvédő Szervezet (BEUC) jogi és gazdasági ügyekért felelős igazgatója.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
