Taksony
  • HUF: 369.63
  • USD: 1.13
  • 0 °C
  • 6 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

Alaposan ráfázhat Németország a Magyarország és Lengyelország elleni jogállamisági offenzívára

A Brexit sokkal jobban megváltoztatta a gazdasági kötődéseket, mint gondolnánk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Matthias Schrader

 

A Brexit utáni német vállalatok újra keleti irányba orientálódnak, megnőtt a Lengyelországba, Csehországba, Magyarországra és Oroszországba irányuló export, de ezt a növekedést súlyosan veszélyeztetik Németország illetve a konzervatív magyar-lengyel országpáros közti “aggasztó politikai tendenciák” – figyelmeztetett Oliver Hermes, a Német Keleti Kereskedelmi Szövetség elnöke és a WILO elnök-vezérigazgatója.

 

Hermes szerint Közép-Kelet-Európa kulcsfontosságú kereskedelmi partnerré válik a német vállalatok számára, amely közül többet épp az ő szakmai sz6övetsége képvisel. Szerepel köztük a BASF (az egyik vezető német vegyipari nagyvállalat), a Deutche Bahn (állami kézben lévő, és Németország legnagyobb vasúttársasága), a Deutsche Bank és a Siemens.

 

Az év első felében a közép-kelet-európai országokba irányuló német export volumen 124 milliárd euróra nőtt, az import pedig 121 milliárd euróra ugrott, ami bő 25 százalékos növekedést jelent. A Közép-Kelet-Európával folytatott külkereskedelem a német kereskedelem ötödét teszi ki.

 

Hermes ugyanakkor rámutatott az aggasztó politikai körülményekre, történetesen, hogy a berlini kormány kifogásolja Varsó és Budapest politikai irányultságát, valamint elfogadta a két országgal szemben megfogalmazott félrevezető vádakat a jogállamisággal és sajtószabadsággal kapcsolatban. Hermes felszólította a német kormányt, hogy rendezze a politikai kapcsolatokat Budapesttel és Varsóval, és segítse az építő jellegű párbeszédet Brüsszel irányába is.

 

Nagy-Britannia helyét Közép-Kelet-Európa veszi át

 

A Brexit, és a koronavírus hullám legutóbbi enyhülése rámutatott, hogy a rendkívül (lényegében kényszeresen) exportorientált német gazdaság kereskedelme keletre, Lengyelországba, Csehországba, Magyarországra és Oroszországba mutat. Az ide irányuló német kivitel az első fél évben 20 százalékkal nőtt, ráadásul az ezekből az országokból érkező import is jelentősen emelkedett.

 

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királysággal folytatott német kereskedelem nem nőtt, sőt, 2,3 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti féléves adathoz képest (ami jelentős visszaesés, tekintve, hogy a tavalyi évre egyébként is rányomta bélyegét a koronavírus okozta mélyrepülés).

 

A negyven millió lakosú Lengyelország Németország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere az USA mögött és Franciaország előtt. Közben Nagy-Britannia a 11. helyre esett vissza.

 

Az sem mellékes, hogy a Németország és Oroszország közti kereskedelmi volumen szintén emelkedik, az oroszellenes szankciók ellenére. A Berlintől Moszkvába irányuló export csaknem 25 százalékkal nőtt.

 

Hermes szerint nem szabad akadályozni az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését, annak ellenére, hogy a gázfolyosó komoly anyagi és geopolitikai hátrányt jelent a közép-kelet-európai régiónak. A kereskedelmi szövetség elnöke ugyanakkor a német kormánytól azt várná el, hogy a térségnek elfogadhatóbb alternatívát kínál fel a kínai tőkével szemben.

 

Választások előtt

 

Az állásfoglalás időzítése nem véletlen, Németországban szeptember 26-án tartanak általános választásokat, és a legutóbbi felmérések szerint a szociáldemokrata SPD áll nyersére, megelőzve a korábbi favoritot, a CDU/CSU pártuniót.

 

Jelen állás szerint a legkényelmesebb koalíciója a CDU/CSU-SPD-FDP koalíciónak lenne, ám az SPD sokkal jobb alkupozícióval rendelkezne a konzervatívokkal szemben, ha a szabaddemokraták helyett a Zöldek kerülnének a kormányba, akikkel több kérdésben is egy véleményen vannak. Egy ilyen koalíciónak 440 mandátuma lenne a 782 fős német törvényhozásban. Persze, mindez attól is függ, hogy ki lesz a kancellár. Újabban a szocdem Olaf Scholznak áll a zászló, és a magát Merkel utódjaként definiáló Armin Laschet CDU-s elnök messze vesztésre áll. Könnyen lehet, hogy a CDU/CSU nagyon ráfizethet, hogy nem a konzervatívabb kancellárjelölt mellett döntött (Markus Söder, CSU) néhány hónappal ezelőtt.

 

Körkép.sk, rmx.news

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 27 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket