Londoni elemzők: a közép-európai EU-gazdaságokban a jövedelmek emelkedése lesz a fogyasztás hajtóereje

Nyitókép forrása: pixabay.com

Londoni makrogazdasági elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon várhatóan nem a koronavírus-járvány alatt felhalmozódott megtakarítások, hanem a jövedelmek várható erőteljes emelkedése lesz a lakossági fogyasztás élénkülésének elsődleges hajtóereje.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics csütörtökön ismertetett friss helyzetértékelésében kiemeli: becslése szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország háztartási szektoraiban a hazai össztermék (GDP) 1,5, 4, illetve 5 százalékával egyenértékű pótlólagos megtakarítás halmozódott fel a koronavírus-járvány eddigi szakasza alatt.

A megtakarítási ráták e három országban így messze a járvány előtti szint felett járnak, és ez a háztartások számára jelentős mozgásteret kínálhatna a kiadások növelésére a következő negyedévekben, különös tekintettel arra, hogy az aktivitást korlátázó intézkedések feloldásának folyamata már április-május óta tart, és a fogyasztói bizalom erősödik.

   

A ház szerint azonban több olyan tényező is van, amely azt valószínűsíti, hogy a háztartások nem ebből a megtakarítás-tömegből fognak költekezni.

Az egyik ok az, hogy az elkölthető jövedelmi hányad a Capital Economics előrejelzése szerint 2022-ben várhatóan 5-6 százalékkal emelkedik éves összevetésben ezekben a gazdaságokban, jórészt ugyanolyan ütemben, mint a három országban 2016-2019 között lezajlott fogyasztási boom idején, így a háztartásoknak nem feltétlenül kell megcsapolniuk pótlólagos megtakarításaikat fogyasztásuk finanszírozására.

Mindemellett e pótlólagos megtakarítás nagyobb része jó eséllyel a magas jövedelmű háztartásokban halmozódott fel, márpedig e tehetősebb háztartások fogyasztási határhajlandósága alacsonyabb – áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.

A fogyasztási határhajlandóság (marginal propensity to consume) gazdaságtani meghatározása azt jelöli, hogy adott jövedelemmódosulás tipikusan milyen mértékben befolyásolja a különböző jövedelmi és vagyoni kategóriákba tartozó társadalmi csoportok fogyasztási kiadásait.

A Capital Economics elemzése szerint a harmadok ok az lehet, hogy a magyar, a lengyel és a cseh háztartások fogyasztás helyett pénzügyi mérlegük javítására, hiteleik törlesztésére vagy befektetési eszközök vásárlására használhatják fel a járvány idején keletkezett pótlólagos megtakarításaikat.

Az elemzés szerint ugyanakkor felfelé ható kockázatot jelent a cég regionális növekedési előrejelzéseire az a lehetőség, hogy a magyar, a cseh és a lengyel fogyasztók potenciálisan mégis felhasználhatják pótlólagos megtakarításaikat fogyasztásra.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ez a pozitív irányú kockázat elsősorban a cseh gazdaságban jelentkezik.

Feltételezve, hogy a megtakarítások szerkezete hasonló a lakosságon belüli jövedelmi eloszláshoz – vagyis ha a megtakarítások 40-50 százalékát a leggazdagabb 10 százalék, tíz százalékát a legszegényebb 50 százalék, 40-45 százalékát a köztes csoportok birtokolják -, és ha a pótlólagos megtakarítások részesedése a fogyasztási kiadásokban hasonló mindegyik csoport fogyasztási határhajlandóságához, akkor a Capital Economics modellszámításai szerint a pótlólagos megtakarítások fogyasztási felhasználása Csehországban a hazai össztermékhez mérve 2 százalékkal, Lengyelországban 1,2 százalékkal, Magyarországon a GDP 0,5 százalékával emelheti a fogyasztást.

Más nagy londoni házak alapeseti előrejelzéseikben valószínűsítenek kiugró idei növekedést a magyar gazdaságban a tavalyi visszaesés és a vártnál gyorsabb idei első félévi növekedés bázisán.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja új regionális prognózisában közölte: 7 százalékra – vagyis jóval a 6,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsítő konszenzusos várakozás fölé – emelte a magyar gazdaság idei egész éves növekedésére szóló előrejelzését.

A Fitch Ratings globális hitelminősítő, amely nemrégiben megerősítette Magyarország devizában fennálló hosszú lejáratú államadósság-kötelezettségeinek „BBB” szintű, stabil kilátású osztályzatát, ennek indoklásában közölte: várakozása szerint a magyar GDP-érték az idén 6,5 százalékkal, 2022-2023-ban évi átlagban 4,8 százalékkal növekszik reálértéken.

MTI