A tél végéig eltarthat az energia drágulása

Nyitókép forrása: SITA/Chinatopix via AP

„A globálisan elszálló energiaárak az északi féltekén valószínűleg a tél végéig megmaradnak, aláásva a koronavírus-járvány okozta hanyatlásból való gazdasági fellendülést az energiát importáló országokban. A drágulás az alacsonyabb jövedelműeket sújtja majd leginkább, de a magasabb árak a globális gyáripar törékeny fellendülését is szabotálhatja, és súlyosbíthatja a globális ellátási láncok folyamatos problémáit. Eközben fokozzák a nyomást a kormányokra az energiaátállási terveket illetően” – summázta az energiadrágulás következményeit a Stratfor amerikai geopolitikai agytröszt vonatkozó elemzésében.

A Stratfor úgy véli, hogy az árak emelkedésének felső határát végül az fogja meghatározni, hogy milyen hosszúra nyúlik a tél, és mennyire lesz kemény. Európában a tartalék gáztárolók üresen pangnak a magas árak és az időközben kibontakozó gázellátási válság miatt. Tavaly ilyenkor az európai tárolók 94,5 százalékban tele voltak, most ez az arány mindössze 73 százalék, az eloszlás pedig egyáltalán nem egyenletes. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy keményebb téli hét vagy hónap sokkolhatja az egész gázellátási rendszert.

Főleg, mert a koronavírus-járványhoz való hozzáállás megváltozásával (hiszen a járványon nem vagyunk túl) újra emelkedőben van a kőolaj iránti kereslet. Az emelkedő gázárak lehetővé teszik egyes iparágakban, hogy kőolaj helyett földgázból állítsanak elő energiát, akár áramtermelés, akár gyártásban használt hőtermelés céljából (ez utóbbi tipikus esete a műanyaggyártás). Az emelkedő olajárak azonban (amelyek már most is 70 dollár/hordó feletti áron járnak) nyomás alá helyezhetik az OPEC olajkartellt. A gond az, hogy az OPEC nem fogja egyik napról a másikra a kereslethez igazítani a kínálatot, így sokan 80 dollár/hordó feletti olajárra készülnek.

   

Alternatívák az orosz szándékokra

Közben új variációk jelent meg a gázválság hátterében meghúzódó okokról. Szeptember végén a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett Trafigura svéd befektetési ház elemzője azzal érvelt, hogy az orosz gázfegyver bevetéséről szóló elképzels csak spekuláció. Ez ugye arról szólna, hogy az Északi Áramlat 2 teljes kapacitáson történő elindítását az EU bürokratikus úton akadályozza, amiért az oroszok nem foglaltak le elegendő szállítókapacitást Lengyelországon és Ukrajnán keresztül, ezzel kényszerítve ki az Északi Áramlat 2-nek a zöld utat.

A Trafigura szerint azonban pusztán arról van szó, hogy Oroszország alacsony készletekkel vágott neki a fűtési szezonnak, exportkapacitásait pedig leköti a Törökországba és Ázsiába irányuló növekvő kereslet, amelyet Európa rovására elégít ki.

Akár az oroszok állnak a háttérben, akár nem, az energiaárak emelkedése a világ számos pontján okoznak súlyos problémákat. A Karib-térség gyenge lábakon álló országai szociális támogatásokra szánt keretet különítenek el a lakosság sérülékeny rétegei számára, akár azon az áron, hogy a már meglévő brutális államadósságot tovább mélyítik (Brazília, Mexikó). A régió számos országában az emelkedő energiárak új lendületet adtak a  koronavírusjárvány miatt elindult tüntetéssorozatoknak.

Az északi féltekén mindenfelé gond lesz

Az érem másik oldala, hogy Argentína, Mexikó és Brazília saját olajlelőhelyeik okán egy jól irányzott adó- és vámpolitikával komoly bevételekre tehetnek szert a kialakult helyzetben.

Kína már nehezebb helyzetben van. A már most is igen magas energia, különösen áramszolgáltatás miatt tervezett áramkimaradásokra lehet számítani a világ második legnagyobb gazdaságában. Peking továbbra sem hajlandó tovább hárítani a magas energiaárakat a lakosságra (még részben sem), ami nagy nyomás alatt tartja a szolgáltatókat. Emellett, Kína is igyekszik csökkenteni károsanyag kibocsátását, ami a szén drágulásához vezetett – az egyik legfontosabb nyersanyag az áramtermelésben.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy abban a pillanatban, amikor Peking részben vagy egészben a háztartásokra hárítja az áremelkedés költségeit, a szénerőműveknek ismét megéri majd áramot termelni, a megnövekedett kereslet azonban a szénnel együtt más energiahordozók árát is felhajtja.

Oroszország közben jól érzi magát az energiaínséges helyzetben. A Gazprom becüslt jövőbeli bevételei ismét csúcsra járnak, az energiatermelő orosz vállalatok bevételei pedig ismét olyan pénzekhez juttatja hozzá Moszkvát, amelyet néhány éve már nélkülözni volt kénytelen az alacsony olajárak miatt.

De nem csak Oroszország, hanem más, szénben és más energiahordozókban gazdag ázsiai országok is jól járnak a következő hónapokban. Ilyen Kazahsztán, Azerbajdzsán és Türkmenisztán.

Körkép.sk