Nyitókép forrása: PublicDomainPictures képe a Pixabay -en.

 

Az idei ősz egyik legforróbb témája az energiaárak alakulása. A gáz- és áramár is egekbe szökött a nemzetközi piacokon, ami drágulást idézett elő. Ezt az általánosan jelentkező infláció még elmélyítette, sőt Európában az sem kizárt, hogy gázhiány lép fel. Hogy pontosan mekkora a baj, nem lehet tudni. Túlzás lenne katasztrófára berendezkedni, de a gazdasági miniszter megnyugtatónak szánt szavait is korai lenne készpénznek venni. A liberális Richard Sulík gazdasági tárcavezető szerint néhányszor tíz euróval kell majd a háztartásoknak többet fizetni az energiáért. Robert Fico ellenzéki politikus azonban több száz euróról beszél. Ahogy mindig, az ördög ezúttal is részletekben rejlik.

 

Az elektromos áram és gázárak nem csak azért különösen érzékeny téma a politikában, mert közvetlenül és mindenkire kivétel nélkül hatással van, hanem az elmúlt évtizedek negatív tapasztalatai miatt. Robert Fico és a Smer is adott tudott olyan (túlságosan is sokáig tartó) kormányzati karriert bejárni, mert anno a Dzurinda-kormány brutális gázáremelésekkel korrigálta a Mečiar-éra súlyos torzulásait, természetesen a háztartások terhére is. A húsz százalékot meghaladó gázáremelések után Fico egy nevetségesnek mondható pár százalékos csökkentéssel is sok támogatót tudott szerezni.

 

Fico most azzal riogat, hogy „ha a kormány nem tesz semmit”, akkor a lakossági energia ára 300-400 euróval emelkedhet. Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter azonban cáfolta ezt a becslést, szerinte ha az adott háztartás csak gázzal főz, akkor havi fél euróval, ha vízmelegítésre és fűtésre is használja a földgázt, akkor havi hat euróval nőnek majd a költségei.

 

 hirdetes_810x300  

A Postoj.sk konzervatív portál által megszólaltatott szakértők szerint vélhetően Sulík áll közelebb az igazsághoz, de azt rögtön hozzá is tették, hogy nem tudni, Sulík hogyan számolta ki az általa említett drágulás nagyságát. Egy átlagos szlovákiai háztartás 2500 kWh-nyi energiát igényel. És ez csak egy átlag.

 

A fő kérdés most, hogy mit fog lépni a kormány. Lehetősége ugyanis lenne, de annak következményei is lehetnek. Az Árszabályozási Hivatalnak (ÚRSO) joga van beavatkozni az energiaárak alakulásába. Csakhogy papíron ez a hatóság független a politikától – persze, a gyakorlatban erről szó sincs, és a múltban többször bebizonyosodott, hogy politikai jelöltekkel az élén a kormánypártok népszerűsítését szolgálta. A helyzet most annyiban más, hogy a nemzetközi piacon iszonyatos tempót diktálnak az árak, amit valakinek meg kell fizetni. A kérdés, hogy ki legyen az.

 

Az áraknál sokkal mélyebb dilemmákkal nézünk szembe

 

Szlovákiában viszonylag alacsony a lakossági földgáz és az elektromos áram ára. Ugyanakkor a vállalkozói és vállalati szférában Európában is párját ritkító drágaság uralkodik. Más szavakkal, az ország az alacsony lakossági árakat saját versenyképességével és a foglalkoztatással fizeti meg. A probléma az, hogy a „békeidőben” ez az egyensúly fenntartható. Most azonban borult a képlet, és több vállalat jelezte, hogy ilyen árak mellett veszteségessé válik a termelésük, és a koronavírus okozta válság miatt fontolóra veszik a tevékenységük (és munkahelyeik) felszámolását. Például a Slovalco alumíniumgyár, de idő kérdése, hogy a kassai vasmű is megkongassa a vészharangokat. A kohászat a legenergiaigényesebb ágazatok közé tartoznak, így sok választásuk a vállalat vezetőinek sincsenek.

 

Mivel Szlovákia már a koronavírus előtt is rengeteget vesztett a versenyképességéből, a fenti dilemma azt is jelenti, hogy nemhogy nem lehet tovább sarcolni a vállalati szektort az energiaárakkal, de még ott is beavatkozásra lesz szükség. És akkor még a lakossági árakat nem kezelték.

 

Az ÚRSO-nak több lehetősége is van. Megváltoztathatja az árszabályozás mindenható képletét úgy, hogy kisebb szerepet kapnak benne a piaci árak, vagy csökkentheti a nemzetközi tőzsdéken elszálló energiaárak súlyozását. A lényegen azonban ez nem változtat: az országba akkor is drágábban kell importálni a földgázt, mint korábban, amit ki kell fizetni. Még ha nem is közvetlenül a rezsiszámlánkon jelenik meg a költség.

 

Mit kezdenek majd az árakkal?

 

Az teljesen logikus döntés lenne a kormánytól, hogy csökkentse a számláink végösszegének azon részét, amely nincs közvetlen összefüggésben a fogyasztással. Ilyen például az üzembentartási díj, a nukleáris alap díja, a megújuló energiákhoz való hozzájárulási díj. Ezek ugyanis minden háztartás rezsiköltségében ott vannak – még ha a legtöbbször nem is tudatosítjuk őket. Sulík egyébként hét eleji sajtótájékoztatóján jelezte, hogy ezeknek a tételeknek az átmeneti csökkentése valóban tervben van.

 

Ahogy az is, hogy a „rászoruló” háztartások esetében egyedi tarifákat vezetnek be. Konkrétumokkal azonban egyelőre nem szolgáltak, így nem tudni, mit jelent majd az „egyedi tarifa”, és ami fontosabb, hol húzzák meg a határt rászoruló és nem rászoruló háztartások között.

 

Megnyugtató liberális illúziók

 

Sulík egyébként igyekezett megnyugtatóan kommunikálni a témáról, ám nem kevés demagógiát alkalmazott kijelentéseinek. Például azt állította, hogy Szlovákiának nincs oka aggodalmaskodni amiatt, hogy esetleg gázhiány alakul ki Európában, mert a szlovákiai tárolók 74 százalékban fel vannak töltve.

 

Csak épp azt felejtette el elmondani, hogy Európában azért alakult ki pánik az esetleges gázhiány miatt, mert az európai tárolók átlagban csak 73 százalékra voltak feltöltve a fűtési szezon kezdetén, holott ilyenkor 94 százalékon szoktak állni. Magyarul: elképzelhető olyan forgatókönyv, amikor állami beavatkozással elviselhetők lesznek az energiaárak, és a 73 százalékra feltöltött gázkészletek is elegendők lesznek. De mi lesz, ha elhúzódik a tél, ha hidegebb lesz az elmúlt pár évben megszokottnál, és ha a piacon újabb pánik alakul ki emiatt. 

 

Az egész helyzetet cifrázza, hogy az energia szinte minden egyes termékbe beépül. Így akár beavatkozik az állam a rezsiköltségekbe, akár nem, egy részét így is, úgy is kénytelenek lesznek megfizetni a háztartások a hétköznapi élelmiszer- és szükségleti cikkeken keresztül.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.