Nyitókép forrása: SITA/Kevin Lamarque/Pool Photo via AP

 

A (nyugati) világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-as csoport római csúcstalálkozóján áldását adta a globális minimumadó bevezetésére, amellyel a multinacionális vállalatokat sújtanák. A szakértők a globális gazdaság szabályainak átírásáról beszélnek. A G20 15 százalékos minimumadóról beszélt.

 

A globális minimamadó célja, hogy elvegye a versenyelőnyt olyan országoktól, ahol a fent jelzett 15 százaléknál alacsonyabb a társasági adó, és ezért magukhoz vonzzák a tőkét és beruházásokat. Tipikusan ilyenek az offshore országok, de vannak olyan nem offshore államok, ahol a gazdaságpolitika része az alacsony társasági adó fenntartása – Európában ilyen Magyarország és Írország.

 

A hivatalos indoklás szerint a globális minimamadóra azért van szükség, hogy védje az országok adóbevételeit – értsd: a nemzetközi cégek ne az alacsony társasági adóval rendelkező országokban akarjanak adózni, mint ahogy egyébként a Google, az Amazon és a Facebook/Meta is teszi.

 

 hirdetes_810x300  

„A tény, hogy sikerült megállapodnunk erről a nemzetközi adórendszerről, jó hír mindenkinek, és egyértelműen forradalmat jelent a nemzetközi adórendszerben” – jelentette ki a franci pénzügyminiszter, Bruno le Maire.

 

Az alapötlet egyébként az amerikaiaktól származik, Joe Biden amerikai elnök azonban eredetileg 21 százalékos társasági adt akart bevezetni. A 15 százalékos végeredményt a liberális sajtó ugyanúgy Biden győzelmeként tálalja. Pedig sok minden változott a kérdésben.

 

Nyáron még általános minimumadóról nyilatkoztak az illetékesek, a mostani megállapodás során azonban már csak a nemzetközi vállalatokra vonatkoztatják a globális minimumadót. A nyár óta eltelt időben történt változások vezettek oda, hogy Magyarország sem tiltakozik már a javaslat ellen. Erről Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára beszélt a Portfólió.hu-nak adott interjújában.

 

„A javaslat több ponton is jelentős mértékben javult a júliusi tervekhez képest, ami számunkra is lehetővé tette, hogy ne blokkoljuk a kompromisszum létrejöttét. Egyrészt, miközben rendkívül fontosnak tartottuk, hogy a valós tevékenységből származó, helyben megtermelt nyereségek adóztatása kizárólagos nemzeti hatáskörben maradjon, mindvégig hangsúlyoztuk azt is, hogy a mesterséges profitátcsoportosítási technikák elleni fellépés nekünk is érdekünk. A valós tevékenységre adott kedvezmény („substance carve-out”) mértékének növelésével a javaslat fókusza jelentősen eltolódott az utóbbi irányába, így már számunkra is elfogadható kompromisszum született.”

 

fogalmazott a magyar államtitkár.

 

Mit is jelent a globális minimumadó a gyakorlatban

 

Az interjúból egyébként az is kiderül, hogy a globális minimumadónak két jelentős pillére van. Az első pillér az extranyereség megadóztatásának módja, amely minden 20 milliárd eurónál nagyobb éves árbevételt realizáló vállalatcsoportra érvényes. A nyereség azon része, amely meghaladja az átbevétel 10 százalékát, nevezzük extraprofitnak, és ennek negyedét adóztathatja meg minden ország a saját társasági adó kulcsával.

 

Ha tehát van egy több országban bevételt és nyereséget realizáló nemzetközi vállalat 30 milliárd eurós éves árbevétellel, amelyből 7 milliárd euró a nyeresége, akkor az extraprofit a bevétel 10 százalék (3 milliárd euró) feletti része, vagyis 4 milliárd euró. Ennek negyedét, vagyis 1 milliárd eurót kell a vállalatnak azokban az országokban megadóznia, ahol a nyereségre szert tett, azon az adókulcson, ami abban az adott országban érvényes.

 

A másik pillér maga a minimumadó. Ez a leányvállalatok és anyavállalatok adózási viszonyát rendezi. Szintén egy példával illusztrálva: ha egy német anyavállalat magyarországi leányvállalatának éves eredménye 40 millió euró, amely után a magyar államnak a kedvezmények levonása után 3 millió adót fizet, akkor a vállalat effektív adókulcsa 7,5 százalék lesz (3/40 százalékban). De a globális minimumadó 15 százalék, a hiányzó 7,5 százalékos adórészt (az újabb 3 millió eurót) ezért az anyavállalat a székhely szerinti országában adózza meg, tehát a német adóhatóság javára befizeti a 3 millió eurót.

 

Azt azért érdemes kiemelni, hogy a minimumadó szabálya alá eső nyereségrész kiszámítása már egy külön történet, és ott is lehet elegendő mozgástér az országok és cégek számára egyaránt.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.