Paszkál
  • HUF: 390.11
  • USD: 1.04
  • 14 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

A digitális korszak gonosza? Zuckerberg ignorációval is milliárdokat keres

Annak érdekében, hogy megtartsa mesés bevételét, Zuckerberg az álhír- és gyűlöletterjesztést is képes tolerálni.

Nyitókép: SITA/AP

 

Mark Zuckerberg a Harvardon tanult pszichológiát, amikor megalkotta a Facemash weboldalt, ahol a diákok attraktivitás szempontjából hasonlíthatták össze diáktársnőik fényképeit.

 

A világot azonban egy következő projektje, a Facebook közösségi oldal változtatta meg. Eredeti célja a diákok összehozása volt, mostanra azonban egy olyan technológiai óriás lett, amit naponta világszerte 1,9 milliárd ember használ.

 

A Facebook nagyon jövedelmező vállalkozás. Például az idei év első kilenc hónapjában a vállalat tiszta nyeresége 29 milliárd dollár volt, ami 60 százalékkal több a tavalyi évhez képest. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a bevételek elsősorban a reklámokból származnak.

 

A részvényesek természetesen örvendenek a vállalat pénzügyi eredményeinek, Zuckerberget pedig a 2021-es év győztes vállalkozói között tartják számon. Azonban azok a kétes praktikák, amelyek idén kerültek felszínre a Facebookról, „a digitális korszak gonoszává“ tették Zuckerberget.

 

Ügyek, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni

 

A Facebook már régóta a reputációs válság határán táncolt, ám a Facebook Papers néven ismert dokumentumok, amelyek mögött Frances Haugen whistleblower (informátor, leleplező személy) áll, nyugtalanító bizonyítékokat hozott felszínre a Facebookon belül uralkodó erkölcsi mocsárról.

 

A Facebook Papersből kiderült, hogy Zuckerberg annak érdekében, hogy megtartsa mesés bevételét, az álhír- és gyűlöletterjesztést is képes tolerálni a közösségi oldalon, és szándékosan figyelmen kívül hagyja annak negatív következményeit a gyerekek és a tinédzserek lelki világára.

 

Állítólag Zuckerberg aktívan részt vett a negatív jelenségek eltávolításának megakadályozásában, illetve olyan célzott döntéseket is hozott, amelyek ellentétben voltak a vállalat nyilvánosan lefektetett alapelveivel.

 

Amikor Zuckerberget az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa kihallgatta, azt állította, hogy a vállalat a gyűlöletkeltő tartalmak 94 százalékát még azelőtt törli, hogy valaki jelentené azokat. Azonban a belső dokumentumokból kiderült, hogy ezeknek a tartalmaknak kevesebb mint az 5 százalékát távolítják el.

 

Nem ez az első eset

 

A Facebook már a 2016-os amerikai választások után is felháborodási hullámot váltott ki, amikor a kék közösségi oldalon keresztül orosz trollok kapcsolódtak be a választások előtti kampányba. Szintén rontott a Facebook imázsán a Cambridge Analytica vállalat, amely a felhasználók adataival üzletelt.

 

Idén nyilvánosságot látott egy olyan információ, miszerint a Facebook eleget tett a vietnami kommunista pártnak, és eltávolította a kormányellenes bejegyezéseket. Mindezt azért, hogy ne veszítse el a jövedelmező ázsiai piacot, ami évente mintegy egymilliárd dollárt hoz a konyhára.

 

Amennyiben a Facebooktól nem fognak elpártolni a hirdetők, és a felhasználók sem fognak tömegesen távozni, addig semmi sem fog megváltozni. Az itt-ott felszínre bukkanó ügyek csak rövid távú erkölcsi hanyatlásnak fognak bizonyulni a következő nyereséghez vezető úton.

 

Zuckerberg formálisan próbálja helyrehozni a reputációját, ugyanis októberben bejelentette, hogy a Facebook cégnevét Metára változtatja, mindemellett szeretne a virtuális valóságra koncentrálni, és megszünteti a sokat kritizált arcbiometriát is.

 

SME

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket