Pál
  • HUF: 394.04
  • USD: 1.04
  • 23 °C
  • 37 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

Az Északi Áramlat 2-t nem állították le, csak jegelték. A további drágulás és gázhiány viszont így is borítékolható

Gáz van, de meddig. A német döntés több milliárd dollárt húz ki az oroszok zsebéből

Nyitókép forrása: AP Photo/Czarek Sokolowski, File

 

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn megtette bejelentését a szakadár kelet-ukrajnai területekről, majd a hadsereget is oda küldte “békemisszió” keretében, Németország kénytelen volt szankciókat felmutatni. Ennek keretében leállították az Északi Áramlat 2-t.

 

Érdemes tisztázni néhány dolgot, mert a mainstream sajtó gyakran nagyobb jelentőséget tulajdonít a dolognak, mint amit az valójában jelent.

 

Az új, tavaly befejezett gázvezetékről Németország nem mondott le. Annyi történt, hogy a jelenleg is folyó engedélyeztetési eljárásból kivett egy kulcsfontosságú dokumentumot, így az bürokratikus szinten felfüggesztésre került. A vezeték alkalmas földgáz szállítására, engedélyt viszont egyelőre nem kap. Ez azt is jelenti, hogy a szankciót viszonylag könnyen vissza lehet vonni.

 

A németek gazdasági érdekeik miatt vonakodnak keményen fellépni az oroszokkal szemben. Az Északi Áramlat 2-t például még hajlandók voltak jegelni (de csak jegelni), de már nem engedték, hogy Oroszországot leválasszák a külföldi bevételek realizálásához nélkülözhetetlen SWIFT-rendszerről. Az is igaz, hogy a SWIFT-ről való leválasztás annyira durva szankció lenne, hogy az az utolsó nem katonai eszközök között szerepel. Többek között azért mert energiahiányon kívül súlyos pénzügyi válságot is elindíthat. Tehát kétélű fegyver.

 

Milliárdok jönnek-mennek…

 

Az Északi Áramlat 2 beüzemelésének elodázása miatt egyébként Oroszországnak 1 milliárd dollárnyi megtakarítástól esik el, ehhez pedig még hozzá kellene adni a leszállított gázmennyiségből realizált nyereség hiányát is. A nyugati hatalmak szerint semmi szükség a vezetékre, hiszen Ukrajnán keresztül elegendő mennyiség érkezhetne Európába. Oroszország azonban geopolitikai okokból nem kíván Ukrajnán keresztül szállítani.

 

Másrészről, az Északi Áramlat 2 beüzemelése Ukrajnának 2 milliárd dolláros veszteséget jelentene a tranzitdíj elmaradása miatt. Szlovákia vesztesége nagyjából 600 millió euróra tehető évente.

 

A kérdés most az, hogy mi lesz a németekkel és az európai árakkal.

 

Drágulás lesz, meg hiány

 

Robert Habeck német alkancellár, az amerikaiakkal egy húron pendülő Zöldek első embere szerint a berlini kormány “felkészült a beszerzések elmaradása miatt esetleg kialakuló ellátási válságok ellen”. Azonban konkrétumok helyett csak általános kijelentéseket tett. Például hogy “jelenleg van elég földgáz”, és hogy “biztosítani kell az ellátást, mert ez már biztonságpolitikai kérdés”.

 

Tény azonban, hogy a jelenleg szűkös kínálat és az erre épülő árutőzsdei spekulációk miatt a gázárak elszabadultak. Gáz ugyan az aktuális ellátásra van elég, de csak azért, mert Európa gyakorlatilag teljesen kimeríti tartalékait, amelyek már tavaly is csak háromnegyedrészt voltak feltöltve az ősz elején megszokott 95 százalék helyett.

 

Az idei fűtési szezon kezdetére tehát nem csak biztosítani kell az ellátás folyamatosságát, de közben újra fel kell tölteni (lehetőleg a tavalyinál nagyobb mértékben) a tárolókat. Ezt a dilemmát Habeck “szabályozási lépésekkel” akarja kezelni. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, nem tudni.

 

Azt azonban igen, hogy a németek az orosz gáz hiánya esetén az amerikaiak cseppfolyósított gázára lesznek rászorulva, ám még az USA sem képes annyi szállítókapacitást mozgósítani, hogy teljesen kipótolja Európa gázigényét, ha az oroszok elzárnák a gázcsapot.

 

Valószínű, hogy Habeck ezzel szintén tisztában van, ezért jelentette ki azt is, hogy a gázpiacon “viharos időszakra és drágulásra” kell számítani. Van tehát miből nőnie az európai inflációnak.

 

Rászorulnak az orosz gázra

 

Németország gázigényének 90 százalékát külföldről importálja, 38,2 százalékpontnyi mennyiséget orosz forrásból biztosít, 34,8 százalékot Norvégiától vásárol. Az orosz földgáz két útvonalon érkezik Németországba: az Északi Áramlat I-en (ami 2011 óta évi 55 milliárd köbméteres mennyiségben szállít) és a Lengyelországon keresztül érkező Jamal vezetéken (33 milliárd köbméter erejéig).

 

Bár Németország rendelkezik a legnagyobb gáztározó kapacitással, tárolóik 31 százalékon sem állnak már.

 

Mindennek tetejébe azt is figyelembe kell venni, hogy Európa saját igényein kívül kötelezettséget vállalt Ukrajna ellátásra is, ami egy nyílt konfliktus esetén komoly kihívásokat teremthet.

 

Körkép.sk, intellinews.com

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket