A SWIFT-tilalom kétélű fegyver, kérdés, hogy Európa hajlandó-e lábon lőni magát

Nyitókép forrása: SITA/Salvatore Di Nolfi/Keystone via AP

Egy konkrétabb formát ölt az Oroszország elleni szankciós megtorlás az Ukrajna elleni invázió miatt. A szankciók legfontosabbika a sokat emlegetett SWIFT-tilalom. Ez az egyik legkeményebb de egyben legellentmondásosabb szankció mind közül.

A nemzetközi utalásokat lehetővé tevő banki információs rendszer hálózatára több mint 11 ezer bank van rákapcsolva a világ 200 országából. A SWIFT székhelye Belgiumban van, emiatt az USA-nak a tilalom bevezetéséhez az EU jóváhagyására is szükség volt.

A SWIFT teszi lehetővé hogy a banki ügyfelek, vállalatoktól a diákokon át a nyugdíjasokig banki tranzakciókat, utalásokat hajtsanak végre. Lényegében összekapcsolja a bankszámlákat egymással, lehetővé téve a gyors fizetéseket.

   

Jelenleg csak néhány orosz bankot zártak ki a SWIFT rendszeréből, amelyre nagyjából 300 orosz pénzintézet van rákapcsolódva. Ettől függetlenül, a szankcionált bankok a legfontosabbak közé tartoznak orosz szempontból, ezért az intézkedés így is nagyon fájhat Moszkvának. Ettől függetlenül a Nyugat messze nem lehetetlenítette el teljesen, hogy hozzáférjen külföldi bevételeihez, még ha súlyos pénzügyi zavarokat sikerült is előidéznie.

A SWIFT-tilalom kapcsán az egyik legnagyobb dilemma, hogy Európa hajlandó-e lábon lőni magát azzal, hogy a legdurvább forgatókönyvet választja, és önként vágja el magától az orosz gáz- és kőolaj importját. Egyelőre eddig még nem jutottunk el.

Megroppant az orosz bankrendszer

Bár egyelőre még folyik a gáz és folyik az utalás is, a piac már elkezdte beárazni a potenciális következményeket: a holland gáztőzsdén reggel 30 százalékos drágulást lehetett látni péntekhez képest, ami délutánra 10-15 százalékosra mérséklődött – de így is nagyon durva ugrás.

A németek most azzal nyugtatják a piacot, hogy még tudnak fizetni az oroszoknak az energiahordozókért, az orosz szállítások pedig jelenleg zavartalanul folynak.

De ez csak részigazság. Ha kicsit mélyebbre ásunk, akkor azt látni, hogy a káosz így is jóval nagyobb lett, mint ami belefér a „megnyugtató” kategóriába.

Az érem egyik oldala, …

A legnagyobb orosz hitelbank, a Sberbank európai részlege a csőd felé robog, legalábbis az Európai Központ Bank hétfői bejelentése szerint. A hivatalos közlés szerint a Sberbank és két kihelyezettsége (a horvát és a szlovén) csődbe megy „a geopolitikai feszültségekkel kapcsolatos jelentős betétkiáramlások” következményeképpen.

Az osztrák Pénzügyi Hatóság moratóriumot rendelt el a Sberbank Europe-pal szemben. A német Deutsche Boerse azonnal hatállyal felfüggesztette számos orosz kibocsátású értékpapír kereskedését – beleértve a Sberbank és a VTB bank (a legnagyobb orosz bank) papírjait is. A brit HSBC elkezdte felszámolni együttműködését számos orosz bankkal, köztük a VTB-vel is.

…az érem másik oldala

A vezető európai bankok részvényei mind 2-6 százalékos esést szenvedtek el hétfőn, hiszen mindnek vannak oroszországi érdekeltségei is. A legnagyobb oroszországi kitettséggel rendelkező Raiffeisen Bank International 13,8 százalékos esést könyvelhetett el, bár próbálta meggyőzni a piacot, hogy „oroszországi leánybankja igen erős lábakon áll”.

A Societe Generale 11 százalékot, az UniCredit 11,8 százalékot esett. A Deutsche Bank decemberben nyitott új moszkvai központot, most részvényárfolyama 8,7 százalékkal esett vissza.

A vállalatok sem állnak sokkal jobban. Az amerikai BP energiavállalat már azon gondolkodik, hogy teljesen kivonul az orosz piacról. A Coca-cola közép-európai, ukrajnai és oroszországi forgalmazásáért is felelős Coca-Cola HBC-t szintén dilemma elé állítják a szankciók – a cég több ezer embert foglalkoztat Európában.

A francia Danone joghurtgyártó forgalmazza az orosz Prosztokvasino tejtermékmárkát, amely összesített bevételének tekintélyes 6 százalékát biztosítja. Most ő is aggódhat a szankciók és az ellenszankciók miatt is. És akkor még nem beszéltünk az ázsiai vállalatok egész soráról, amelyeknek érdekeltségei még az európaiakénál is nagyobb.

Még így sem annyira durva, mint lehetne…

Érdemes azonban elmondani, hogy a szankciók elfogadása és gyakorlati átültetése, hatásainak begyűrűzése folyamatos lesz, és napokig, akár több hétig is eltarthat. Persze, a politikai retorika nagyon kemény oroszellenes megtorlásról fog beszélni, a gyakorlati kivitelezés azonban nem lesz ennyire szélsőséges.

Az biztos, hogy a SWIFT-tilalom jelenlegi formájában egyáltalán nem olyan durva, mint azt a politikai kijelentések érzékeltetni próbálják, vagy amilyen valójában lehetne. Mivel nem terjed ki minden orosz bankra, alternatív útvonalakon lehet fizetni az oroszoknak az energiáért, és hozzá lehet férni az Oroszországban realizált bevételekhez is Európából.

Ez Európa energetikai ellátása szempontjából jó hír. A kérdés az, hogy meddig.

A SWIFT-nél jóval rosszabb következményekkel járhat Oroszországra nézve a devizában tartott tartalékalapjuk blokkolása. Ez megakadályozza abban, hogy az ostrom alá vett bankrendszerét feltőkésítse és ellensúlyozza a szankciók hatását. Oroszország dollárban tartott devizatartalékai mintegy 640 milliárd amerikai dollárra rúgnak.

A helyzet órák alatt változhat.

Körkép.sk