Nyitókép forrása: unsplash.com

 

Tényleg annyira fájnak Oroszországnak a szankciók? És ki nyer a legtöbbet azon, hogy Európa saját magát lőtte lábon? A válaszok az orosz-ukrán háború 12. napján sejthetők. Az alábbiakban közlünk néhány érdekes gazdasági összefüggést és következményt a konfliktus kapcsán, merthogy a szankciók hatásai messze túlmutatnak az orosz gázimporton. Többmilliárdosra hízott például a tőkekiáramlás Európából. Lehet találgatni, hova menekül a befektetők pénze…

 

Kétoldalú függés: orosz gáz, európai pénz

 

Annak ellenére, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán tetőfokára hágtak az indultok, és az európai vezetők sem nagyon fukarkodnak a meredek, provokatív nyilatkozatokkal, Oroszország továbbra is teljesíti szerződéses kötelezettségeit, már ami a gázszállításokat illeti. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem történt változás.

 

Tavaly óta Oroszország csak a hosszútávú szerződésekbe foglalt mennyiségeket szállítja le, de nem küld az azonnali piacra, ahol most többszörös árakon folyik a kereskedés. Hogy ez miért van így, azon lehet vitázni. Egyesek szerint Oroszország nem verbális fenyegetést küldött a németeknek és az EU-nak, mert bürokratikus akadályokat gördítettek az Északi Áramlat 2 üzembehelyezése elé. Mások szerint az energiaválság az oka, mert Európa inkább az olcsóbb gázzal feltöltött gáztározókból fogyasztott, mint hogy az azonnali piacon vásároljon magasabb árért. Megint mások szerint mindkét állítás bizonyos arányban okozója a történéseknek.

 hirdetes_400x285  

 

És annak ellenére, hogy Ukrajnában véres (és egyre véresebb) harcok folynak, az Európa irányába haladó gázszállításoknál nincs fennakadás. Az Eustream szlovák gázszállító vállalat szerint a Szlovákián keresztül haladó vezetéken a háború kezdete óta egyre nagyobb mennyiség halad keresztül.

 

A jövő azonban bizonytalan. Egyre több szó esik arról, hogy Európa függetlenítheti magát a orosz gáztól. Ez nem csak egy radikális de elég költséges ötlet is egyben. És megint kettős beszéd és teljes demagógia uralkodik ebben a témában az európai politikában, hiszen az orosz-ukrán háború kapcsán fogalmazzák meg, de a kivitelezés azon messzemenően túlmutat. A liberális politikai térhet tartozó politikusok természetesen pártolják az ötletet.

 

Annál is inkább, mert Európa vált hirtelen az amerikai cseppfolyósított gáz legnagyobb felvásárlójává. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a világ LNG-beszállítói alternatívái lehetnek az orosz gáznak. Ma nincs elég termelőkapacitás, sem szállítókapacitás. A cseppfolyósított gáz célbajuttatására kikötői dokkoló terminálokra van szükség és gázvezetékekre. Ehhez évek kellenek, komoly beruházások – épp ezért jelent csúsztatást, mikor egy politikus a háborúval kapcsolatos szankciós lépésként beszél az orosz energiaszállítások elvágásáról.

 

Nekünk is fáj – és még fog is

 

Az energiaellátás csak a jéghegy csúcsa. Az orosz gazdaság jóval érzékenyebb ugyan a szankciókra, de globalizált világunkban kétségkívül a többi ország sem úszhatja meg a szankciókat fájdalom nélkül.

 

Példaként említhetjük, hogy a világkereskedelmi forgalom 90 százaléka hajóval történik, a kereskedelemi hajók személyzete 15 százaléka pedig orosz vagy ukrán. Az orosz-ukrán háború így újabb válságleágazást hozott létre. Jelenleg ott tartunk, hogy ha nem ér véget a háború gyorsan, a fekete-tengeri kereskedésből élő kis- és középvállalkozások szektora összeomlik.

 

A La Repubblica olasz lap elemzése szerint miközben az európai piacok idén stagnálással és inflációval küzdenek, addig a tőke Európából inkább a kevésbé kockázatosnak ítélt Egyesült Államokba áramlik. Az EU tőkekiáramlása elérte a 6,7 milliárd eurót, ami öt éves csúcs – egyértelműen a háború miatt menekítik a pénzüket a befektetők.

 

Pénteken több mint 400 milliárd eurót égettek el a piacok, részben az olajár-emelkedésre, részben a háborúra, részben az iráni nukleáris tárgyalások elhúzódása miatt.

 

És bár a hírek arról szólnak, hogy Oroszország bóvli kategóriába került, azt már kevésbé hangsúlyozza ki a mainstream sajtó, hogy a hitelminősítők szerint a háború költségét Európa fizeti meg saját gazdasági növekedése leépülésével.

 

Az orosz invázió február 24-i megindulása óta az EuroStoxx index 10 százalékot veszített értékéből, míg az amerikai S&P tőzsdeindex esése viszont csak 2 százalékos volt.

 

Egy elhúzódó háború gyengébb gazdasági növekedést okoz Európában, instabilitást, nyersanyagok drágulását hoz magával (akár 200 dollár feletti olajárral), illetve gabonahiányt.

 

Olaszországban már a pékségek bezárásától tartanak, mert Ukrajna a világ egyik legnagyobb (sorban az ötödik) gabonaexportőre, és a világ legnagyobb olajnapraforgó-termelője.

 

Hosszútávon az oroszok kibírják – rövidtávon szenvednek

 

Elemzések ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz gazdaságnak a jelen viszonyok között csak rövidtávon fájnak az eddig bevezetett szankciók, és kevésbé súlyosak, mint azt a politikai nyilatkozatok sejtetni akarják.

 

A GeopoliticalFutures arról írt, hogy az orosz gazdaság összeomlása nem valószínű, mert a szankciós listára felkerült bankok zöme belföldön működik, ráadásul a SWIFT-tilalom csak a bankok töredékére terjed ki. A külföldi orosz ügyfelekkel zajló pénzügyi tranzakciók többsége jelenleg a megszokott módon mehet tovább.

 

És mivel az oroszok lakosság 90 százaléka készpénzben tartja megtakarításait, nem bankban, az ország kereskedelmi műveleteinek 40 százaléka pedig szintén készpénzes, a bankokat érintő szankciók miatti pánik nagyobb, mint az okozott kár.

 

Érdekes az is, hogy az orosz energiaszállítások blokkolásának híre nem indította el az orosz állami cégek részvényeinek hisztérikus eladását. Sőt, az amerikai JPMorgan és a Goldman Sachs befektetőházak a Gazprom és az orosz államvasút kötvényeiből vásárolt be (nyilván később, ha a Gazprom helyzete is bizonytalanná válik, ez komoly alkupozíció lesz az amerikaiak kezében).

 

A vállalati és banki szektor persze egy dolog, a hétköznapi kisember helyzete egy másik. A bérből és fizetésből élő oroszoknak nem csak az inflációval és a befizetési kötelezettségek emelkedésével kell majd megküzdenie, hanem a bolti kínálat jelentős csökkenésével is. Külföldi vállalatok egész sora vonul ki az orosz piacról – vagy a nyugati PR-hullám meglovaglása miatt, vagy azért, mert túlságosan körülményessé és bizonytalanná vált az üzletkötés menete.

 

A Boeing, az Airbus, a Apple, a Nike, a H&M, a Daimler, a Volvo, a Jaguar, a Land Rover, a Ford, a BMW, a Mercedes és még sokan mások részlegesen vagy egészen takarodót fújtak Oroszországban.

 

Persze, ez azt is jelenti, hogy az orosz gazdaság idővel át fog állni a megüresedett piaci igények kielégítésére. Feltéve, hogy átvészelik a jelenlegi gazdasági-háborús-politikai vihart.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.