A háború hosszúra nyúlt árnyéka miatt brutális ársokk jöhet a gabonapiacon

Nyitókép forrása: Körkép.sk/KL

Méltatlanul kevés szó esik az európai politikában az élelmiszeripart és mezőgazdaságot érintő sokkhatásról, amit az orosz-ukrán háború okoz. A sajtó az olajár és gázárak legkisebb változását is számon tartja, a gabona esetében már nem ennyire érzékenyek. Ha Magyarország előrelátóan nem vezetett volna be exporttilalmat, még ennyire sem foglalkoznának a témával. Pedig a hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint az olcsó orosz gáz drága amerikai gázra cserélése.

Madártávlatból a helyzet a következő: Ukrajna, a világ egyik legjelentősebb gabonatermesztője háborúban áll Oroszországgal, a világ másik legnagyobb gabonatermesztőjével. A konfliktusban közvetetten számos ország érintetté vált. Törökország lezárta a Fekete-tenger kijáratát, a gázárak elszabadultak, a harcok nem csak nehezítik az ukrajnai földmunkákat, de ellehetetlenítik a külkereskedelmet, az oroszok pedig durva szankciós nyomás alatt vannak.

Magyarul: ha sikerülne is betakarítani Ukrajna (egyébként idénre rekordexporttal kecsegtető) terményeit, azt szinte lehetetlen lenne eljuttatni a piacra, mert a Fekete-tenger járhatatlan, a kikötők ostrom alatt vannak.

   

Oroszország és Ukrajna együtt adják a búza és az árpa globális kibocsátásának harmadát és a megtermesztett kukorica 17 százalékát.

Veszélyes láncreakció

A hatalmas globális terménykiesés puszta lehetősége is brutális inflációs nyomásként nyomakodik be az életünkbe. A gabonával nem csak a kenyér, a pékáru, a liszt vagy az olajok ára emelkedik meg, hanem a takarmányon keresztül a húsok ára is.

Mindennek tetejében az mezőgazdaság jelentős energiaigénnyel rendelkezik közvetetett módon: földgázra van szükség a műtrágya előállításához. Mikor tavaly ősszel a kereslet-kínálati szabályok teljes felborulása miatt elszálltak az árak, az európai műtrágyagyártók sorra állították le a termelést.

A dolog pikantériája, hogy az EU importból fedezhetné a műtrágyaigényét, csakhogy a legközelebbi és legolcsóbb beszállító az az Oroszország lenne, aki ellen most szankciókat fogadott el. Műtrágyahiány, illetve annak durva drágulása ráadásul nem csak most adódik hozzá az árakhoz, hanem majd a soron következő betakarítás utáni termények piacra kerülésekor is. Az élelmiszer drágulása egy ideig biztosan nem fog alábbhagyni.

Globális hatások

Jelenleg ott tartunk, hogy a kukorica és az olajok ára több évtizedes rekordokat döntött meg. A kenyérbúza helyzete sem sokkal jobb. Ez az a pont, ahol már globális hatásokkal is számolni kell, ahogy arra korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet: általános nyugtalanság jöhet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az ukrán és orosz gabonaszállítmányok elmaradása és a kenyér drágulása, ha nem egyenesen hiánya miatt. Ez nem csak a dzsihadisták megerősödésének veszélyét jelenti, de a migrációs nyomás növekedését is.

Egyiptom az arab világ legnépesebb országa, amely jelentős állami dotációkkal tartja alacsonyan a kenyér árát. Csakhogy a búza 86 százalékát Ukrajnából és Oroszországból importálja. Vagyis, importálná.

Ezek a történések már most beépülnek az árba, és vágtatni kezdtek az irányadó árutőzsdéken a búza, kukorica és napraforgó árak. Magyarország öt nappal ezelőtt exporttilalmat rendelt el, és bár a részletek még változhatnak, a Magyar Nemzet vonatkozó cikke szerint a szakemberek nem teljes tilalomra, hanem exportkvótákra számítanak, amelyek megakadályozzák, hogy a belföldi szükségletek kielégítése veszélybe kerüljön. Magyarország a legtöbb terményből saját igényén felül, exportra is termeszt.

Szlovákia önellátó is, meg nem is…

Szlovákia egyelőre még exporttilalomra nem szánta el magát. Az Agrárkamara a Mezőgazdasági Minisztériummal az EU mezőgazdasági biztosi hivatalának kezdeményezésére forgatókönyvet készít az élelmezési biztonság veszélybe kerülése esetére, főleg ami a sertéshúst érinti.

Az a kevés illetékes tisztviselő, aki megszólal a mezőgazdaság témájában azt hangsúlyozza, hogy Szlovákia önálló magában a gabonatermesztésben önellátó, pontosabban többet termel, mint ami igénye van – az egy másik dolog az élelmiszeripari kapacitásoknak híján van, ezért exportra kényszerül, miközben élelmiszerből és élőállatból 1,2 milliárd külkereskedelmi hiányunk van.

Szlovákia nagyjából saját gabonaigénye másfélszeresét termeszti meg. Ám ez sokat nem segít a hazai piacon exporttilalom nélkül. Mikor néhány évvel ezelőtt a tojás ára elszállt a holland termeléskiesések miatt, Szlovákia külföldről volt kénytelen pótolni saját hiányát, pedig elvileg tojás terén is önellátó. A gond az, hogy exportkorlátozások nélkül más országok gond nélkül vásárolhatják fel Szlovákia készleteit.

Körkép.sk