INESS: Megugrott az üzemanyagok ára, de még így is kevesebbet kell dolgoznunk érte

Nyitókép forrása: pxhere.com

Érdekes összehasonlítást tett az INESS gazdaságkutató intézet. Egy grafikon erejéig arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az üzemanyagok ára meredeken emelkedni kezdett, az elmúlt években olyan tempóban nőttek a bérek, hogy még így is előnyösebb helyzetben vagyunk, mint mondjuk 2014-ben.

Nyolc évvel ezelőtt ugyanis egy liter benzin áráért átlagban 17 percet kellett dolgoznunk, tavaly ez már csak 11 perc volt, idén pedig az INESS 12 percet jósol. Azt is megjegyezte, hogy ha 2 euróra ugrana a benzin árának literje, akkor 16 percet kellene érte dolgozni – ami még mindig jobb, mint a 2014-es 17 perc.

   

Jól hangzik? Lehet, de ez csak a felszín.

Azt az INESS nem írta, milyen módszerrel számolták ki a benzinár munkaidőre vetített költségét.. De ha feltételezzük, hogy egy hónapban 155 óra van, a nemzetgazdasági átlagbér pedig 1171 euró volt tavaly, akkor nagyjából megkapjuk az ő számaikat. Csakhogy, érdemes azért néhány dolgot kontraként megemlíteni:

• A fizetések valóban emelkedtek, de nem minden régióban és ágazatban egyformán. Eperjes megyében a pozsonyi bérek mindössze 65 százalékára futja a gazdasági teljesítményből. Eszerint az év 9. hetében egy pozsonyi bruttó fizetésből 1015 liter benzint tudtunk volna vásárolni, egy Eperjes megyei fizetésből viszont csak 653 litert.
• Nem csak az üzemanyagok drágulnak, bár tény, hogy azok ára mindenhová beépül. A legnagyobb drágulás azonban az élelemiszereknél és a lakhatási kiadásoknál történt, ráadásul ezeknél már a koronavírus előtt is felfelé tartott a trend.
• Érdemes lett volna arra is kitérni a grafikon kapcsán, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a bérek lépést tudnak tartani az inflációval a jövőben is. A szakértők már most Európa-szintű stagflációval számolnak (gazdasági növekedés nélküli drágulás). Megjegyeznénk, hogy 2020-ban Szlovákiában csökkent a munkatermelékenység, évek óta nem jött az országba nagy beruházó, valamint súlyosan sérültek az ellátási láncok (különösen az autóiparban), ráadásul az EU is további drágulást generáló lépéseket fontolgat (orosz gázról való leválás, klímapolitika).
• Nem tudni, hogy milyen hatással lesz a bérekre és a termelékenységre az állami válságdotációk leállítása.

Körkép.sk