Németországban már „gázpiaci válsághelyzetet” hirdettek. Az oroszok világosan fogalmaztak: ha gáz kell, rubelben kell fizetni

Nyitókép forrása: REUTERS/Dado Ruvic/Illustration

Kedden délután nullára csökkent a Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül földgázt szállító Jamal vezetékben a nyomás, majd Németország megismételte, hogy nem fog rubelben fizetni Oroszországnak a gázért. Erre egy orosz tisztviselő világos üzenetet küldött: ha gázt akarnak, rubelben kell fizetniük. Sőt, szerinte nem csak a gáz esetében kellene kiterjeszteni a szabályt. Szerda délelőtt „elővigyázatosságból” a német kormány a „gázpiaci válsághelyzet” legalacsonyabb szintjét rendelte el, ám ez is elég volt, hogy a földgáz világpiaci ára az egekbe szökjön. A szankciós golyóval történő gazdasági lábonlövés most válhat igen fájdalmassá.

Az orosz-ukrán háború egyik központi európai narratívája, hogy le kell válni az orosz gázról. Annak ellenére, hogy ezt egyik napról a másikra megtenni lehetetlen – nyilvánvaló technológiai korlátai miatt – az amerikai érdekek nyomása okán továbbra is nagy a nyugatról jövő ösztönzés, hogy terjesszék ki a szankciókat az energiapiacra.

A reálpolitikát folytató országok, mint Magyarország és (éppen most) Németország, ellenzik ezt a lépést. Ám nagyon úgy néz ki, hogy nem is kellett szankció-kiterjesztés vagy gázembargó ahhoz, hogy gázválság-közeli helyzetbe kerüljünk.

   

Hatás, ellenhatás

Oroszországot számtalan más szankcióval sújtották, többek között azzal, hogy nem fér hozzá devizakészleteihez, magyarul: nem tud mit kezdeni dollárban és euróban érkező bevételeivel. Ez súlyos csapás volt Moszkvára, nem kevés belpolitikai problémát idézve elő. Az orosz reakció azonban egészen új helyzetet teremtett.

Az oroszok most azt követelik, hogy európai ügyfeleik fizessenek az orosz kőolajért és földgázért rubelben. Ha ezt elérnék, azzal nem csak megkerülnék a szankciók egy részét, de gyengítenék a dollár egyeduralmi pozícióját is.

Megjegyezzük, hogy a dollár reputációján így is tekintélyes csorba esett. Kiderült ugyanis, hogy az amerikaiak könnyedén visszaélhetnek a dollár globális helyzetével, az orosz példán pedig azt is látni, hogy az iszonyatos károkat tud okozni. Az amerikai érdekekkel szemben ambíciókkal rendelkező országok így elkezdtek alternatív pénznemek után nézni – mint amilyen a kínai jüan. A dollárfegyver tehát iszonyatos erővel bír, de csak egyszer lehet igazán hatékonyan bevetni, ami idővel csúnyán visszarúghat.

Mi történt most? 

Kedden délután közölte a Reuters, hogy az Oroszországból Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül Németországba földgázt szállító Jamal-vezetékben a nyomás minimumra csökkent, miközben sem az ukrajnai, sem az Északi Áramlat 1 korridoron keresztül nem emelkedett a szállított mennyiség. Ugyanez megismétlődött szerda hajnalban is.

Az oroszok közölték, hogy csütörtökig nyilvánosságra hozzák a rubelben történő elszámolás kereteit. Magyarul: Moszkva mindenképp ragaszkodni fog a rubelben történő fizetéshez.

Ezt támasztja alá az orosz törvényhozás alsóházi elnökének, Vjacseszlav Vologyinnak a Telegram bejegyzése, ahol a következőket írta:

„Az európai politikusoknak fel kell hagyniuk a kifogások keresésével, hogy miért nem tudnak rubelben fizetni. (…) Ha üzemanyagot akarnak, keressenek rubelt. (…) Sőt, ahol ez hazánk számára előnyös, az lenne a leghelyesebb, ha a rubelben elszámolt exporttermékeink körét kibővítenénk a műtrágyával, gabonával, élelmiszerolajjal, szénnel, fémekkel, fával, stb.”

fogalmazott.

„Irracionális önpusztítás”

Az EU földgázigényének 40 százalékát, kőolajigényének 25 százalékát vásárolja Oroszországtól, de innen érkezik az étolaj, a fém-nyersanyagok és a szén tekintélyes része is. Németország nagyjából 50 százalékban függ az orosz gáztól, ami elmarad Magyarország 85 vagy Szlovákia 90 százalékától, de gázembargó esetén ez is pillanatok alatt taccsra vágná a német gazdaságot és vele az egész európai ellátási láncot.

Abban az ésszerűen (és nem csak politikai nyilatkozatok szintjén) gondolkodó európai vezetők is egyetértenek az oroszokkal, hogy az orosz nyersanyagoktól való hirtelen elszigetelődés „irracionális önkárosító lépés”. Ez azonban nem változtat azon, hogy Oroszország agresszor, és az Ukrajna elleni támadás megbízhatatlan üzleti partnerré tette, miközben jól kiépített politikai csápjaival az USA ügyesen tudja érvényesíteni saját gazdasági érdekeit.

A szankciók azonban tovább súlyosbítják a háború nélkül is fennálló problémákat, mint a mezőgazdaság válsága, az ellátási láncok összeomlása, a chiphiány, a koronavírusjárvány okozta gazdasági hatások és az iszonyatosan felpörgő infláció.

Közben pedig az Európai Unió hatalmas gázmennyiségek megvételéről egyezett meg az Egyesült Államokkal, annak ellenére, hogy az amerikai palagáz világpiaci ára az orosz földgáz többszöröse.

Mit jelent a német „gázpiaci válsághelyzet”

A német válsághelyzet kihirdetésének hírére az irányadó holland TTF gáztőzsdén a földgáz ára 10 százalékkal 120 euró/MWh-ra ugrott.

A gyakorlatban a döntés azt is jelenti, hogy a németek válságstábot állítanak fel a földgázellátás biztosításának megőrzésére, ami nyomon követi a helyzetet és javaslatokat fogalmaz meg.

A Portfolió által idézett elemző szerint, ha a rubelalapú elszámolási vita miatt leállna az orosz gáz importja Európába, és nem érkezne érdemi pótlás máshonnan, akkor az idei őszi fűtési szezonra az európai tárolók csak 23 százalékra lennének feltöltve.

Összehasonlításul, az energiaválság tavaly őszi hullámát az táplálta, hogy 95 százalék helyett csak 73 százalékra voltak tele a tárolók. Az előbb jelzett 23 százalék annyira kevés, hogy

az közvetlen energiaellátási veszélyt jelentene egész Európa számára.

A végére még egy csattanót érdemes megemlíteni: rubelben fizetni úgy lehet, hogy orosz bankoktól rubelt vásárolunk dollárért vagy euróért…

Körkép.sk