Csaba
  • HUF: 407.73
  • USD: 1.03
  • 17 °C
  • 27 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

A németek a második világháború óta nem látott éhínségre figyelmeztetnek. Szlovákiában óvatos vita megy az exporttilalomról

A német agrárminiszter élelmezésbiztonsági szövetség felállítását követeli

Nyitókép forrása: illusztráció/KL

 

Az orosz-ukrán háború miatt a második világháború óta nem látott éhínség alakulhat ki a világban – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján a német fejlesztési miniszter. Svenja Schulz egyúttal szorgalmazta, hogy fel kell állítani egy nemzetközi élelmezésbiztonsági szövetséget.

 

“Az élelmezésbiztonság már a háború előtt is probléma volt, de az Ukrajna elleni orosz invázió drámaian súlyosbította a helyzetet. (…) A világot a második világháború óta nem látott éhínség fenyegeti”

 

jelentette ki Schulz.

 

A G7-ek csoportjának miniszteri találkozóján természetesen “Putyin háborúját” nevezték meg többször is a bajok okozójának, ám az infláció és az energiaválság, már az invázió előtt is súlyos gondokat okozot a mezőgazdaságban.

 

A földgáz árának elszállása miatt jelentősen megdrágult a műtrágya, egyes piacokról el is tűnt. Európában is arra számítottak, hogy az emelkedő inputanyagárak miatt a következő szezon élelmiszerárait közvetlenül a mezőgazdaságot érintő infláció fogja felhúzni.

 

Dőlnek a dominók

 

Ezt az állapotot súlyosbította a február 24-én kitört háború, ami egyúttal azzal is járt, hogy Ukrajna jelentős vetőterületei most nem termelnek, a tavalyi szezonból származó terményeket pedig nem lehet eljuttatni a piacokra, mert a Fekete-tenger blokád alatt van, az ukrán hajók pedig katonai célpontokká válhatnak.

 

Több nyugat európai országban hiánycikké vált az étolaj és egyre több ország vezet exportkorlátozásokat a gabonára és az olyan élelmiszeripari termékekre, mint az étolaj vagy cukor.

 

Néhány nappal ezelőtt hatalmas port kavart a hír, hogy a világ második legnagyobb búzatermelője, India részleges exporttilalmat rendelt el, ami önmagában is mutatja a helyzet súlyosságát. Ott sem csak a megnövekedett kereslet okoz problémát, hanem az a rendkívüli hőhullám, ami az emberek mindennapi életének megkeserítésén túl a termést is megtizedeli. A búzaföldek egyes részein 45 fokos forróság van, és még nincs is itt a nyár.

 

Magyarország szintén exporttilalmat rendelt el, amelynek célja nem a teljes korlátozás volt, hanem hogy megakadályozza, hogy hetek alatt kivásárolják Magyarország gabonatartékait az országból a tőkeerősebb országok. Nagy István magyar agrárminiszter nemrég az Inforádiónak arról beszélt, hogy Magyarországon mindenki ellátása biztosított, de még így is előfordulhat átmeneti hiány.

 

Szlovákiában óvatos vita megy az exporttilalomról

 

Szlovákiában egyelőre hasonló intézkedést nem vezettek be. A vezető politikusok közhelyeket puffogtatnak Szlovákia önellátásáról meg élelmiszeripari kapacitásáról, ám módszeresen kerülik az olyan kényes kérdéseket, hogy mi lesz a szlovákiai gabonával, ha például egy két hétig tartó nemzetközi hiány miatt külföldiek a hazai árak fölé kínálva kivásárolják a készleteket?

 

Vannak, akik legalább próbálnak felkészülni a legrosszabbra. Martin Fecko parlamenti képviselő kidolgozott egy exporttilalmi javaslatot gabonahiány esetére. azonban még csak hivatalosan beterjeszthető formája sincs, miközben a vita már Brüsszelig nyúlik.

 

A javaslat szerint a termelőknek és exportőröknek előre kell értesíteni a Mezőgazdasági Minisztériumot a gabona külföldre történő eladásáról. Törvényileg tehát veszélyhelyzetben, rendkívüli helyzetben vagy háborús helyzetben a minisztérium blokkolni tudja az exportot. Ezeken kívül pedig minimum hasznos információkhoz jut a napi gabonakereskedelem menetéről és a készletek állásáról. Fecko javaslata szerint csak a 400 tonnánál nagyobb tételeket kellene bejelenteni.

 

Bár a javaslat az OĽANO-s képviselő tolmácsolásában került nyilvánosságra, Samuel Vlčan (OĽANO) mezőgazdasági miniszter elismerte, hogy a tervezet a minisztérium műhelyéből származik. Vlčan a kritikusokra reagálva azt hangsúlyozta, hogy tényleg csak szükség esetén aktiválnák a törvény exporttilalmi részét, és nem akarnak vele visszaélni.

 

Dilemmák: ki kockáztasson többet, és hogy ne legyen újabb korrupciós hullám

 

Egyelőre nem látni a vita végét, jelenleg a minisztérium azzal próbálja az elégedetlen (főleg termelői) hangokat csitítani, hogy a külföld ügylettől való elesésért kompenzációt ajánlana fel az állam.

 

A javaslat azonban sok kényes kérdést felvet. Az Agrárkamara azt nehezményezi, hogy a törvény jelen pillanatban nem csak  mezőgazdasági vészhelyzet, hanem bármilyen rendkívüli helyzet esetén bejelentési kötelezettséget jelent, és mivel a minisztériumnak 30 napja van reagálni a bejelentésre (kvázi engedélyezni az ügyletet), a gyakorlatban ez azzal jár, hogy minden egyes külföldi értékesítést 30 nappal torlódik. Tehát súlyos következményei lehetnek anélkül is, hogy gabonahiány állna elő.

 

A másik probléma – ami a termelők részéről abszolút érthető, tekintve, hogy a mezőgazdasági hatóságok évekig a korrupció melegágyai voltak -, hogy nem teljesen világos, milyen szabályok mentén engedélyezik az exportot, vagyis hogy kinek mi alapján engedélyezik, és kit mi alapján utasítanak el. Ez pedig visszaélésekre ad lehetőséget.

 

Körkép.sk, CTK, postoj.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Garabonciás
2022. máj. 20. 16:53

A kereskedők,boltosok,ügyeskedők kapzsi hatalmasok már előre dörzsölgetik a tenyerüket dől a pénz. Ők mindig jól járnak,alapbér emelésnél emelkednek a termék árak.Utálatos világ ez de ítéletet fognak ő felettük is mondani,akár hiszik akár nem.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Hirdetés (X)

Kövessen minket