Aurél
  • HUF: 419.32
  • USD: 1.00
  • 9 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

Az ukránok az orosz gázra is embargót követelnek. Újabb két ország tagadta meg a “rubelfizetést”

Mutatjuk, mely országok hogyan viszonyulnak a rubelfizetéshez

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Czarek Sokolowski

 

Alighogy sikerült tető alá hozni egy törékeny kompromisszumot – elsősorban Magyarország következetességének hála – az orosz kőolaj embargójáról, az ukránok máris minden fórumon gázembargót is követelnek.

 

Nepop Ljubov, budapesti ukrán nagykövet például a Jelen nevű balliberális hetilapnak arról beszélt, hogy most már az orosz olaj mellett az orosz gáz betiltásáról is beszélni kell, mert ez a két dolog olyan ásványi kincs, amivel Oroszország a legtöbb bevételt realizálja.

 

“Most az olajembargó van az asztalon, de a gázról is kell beszélni, mert olaj meg gáz, ez két olyan dolog, amelyikből Oroszország a legtöbb bevételt kapja”

fogalmazott.

 

Az már egy másik dolog, hogy az ukránok korábban kvázi megfenyegették Magyarországot, hogy “történhet valami” az Ukrajnán, majd Szlovákián keresztül olajat szállító Barátság kőolajvezetékkel, ha tovább akadályozzák a embargót. Márpedig ha ilyen fenyegetésekre kerül sor a kőolajvezetékek esetében, akkor a kelet-ukrajnai harcok súlyosbodásával és az ukrán veszteségek növekedésével hasonló fenyegetések várhatók a gázvezetékekre is.

 

Még mindig megy a vita a rubelfizetés körül

 

Az elmúlt hónapokban nagyon sok vita alakult ki az uniós tagállamok között, de főleg a tagállamok és Brüsszel között arról, hogyan is álljanak hozzá az orosz gázzal kapcsolatos “rubelfizetéshez”. A helyzet ugyanis egyáltalán nem tisztázott, mintha az EU szándékosan nyitva hagyná az ajtót, hogy szankcionálja az orosz gázszállításokat. Ez azért is valószínű, mert az olajembargó bevezetése könnyen a gázembargó előszobája lehet, érdemes tehát szétnézni, mely országok hogyan állnak hozzá a kérdéshez.

 

A rubelfizetés élőéletéről röviden annyit érdemes tudni, hogy az oroszellenes nemzetközi szankciók következtében Oroszország nem fér hozzá nem rubelben tartott pénztartalékaihoz, illetve egyszerűen nem tudja elkölteni nem rubelben kapott bevételeit.

 

A rubel szabadesésbe kezdett. Hogy megakadályozza a további leértékelődést, Moszkva kiadott egy elnöki rendeletet, amely kvázi rubelfizetést írt elő ügyfeleinek a Gazprombank és az orosz jegybank közbeiktatásával. Ezt hívták “rubelfizetésnek” ezzel sikerült erősítenie a rubelt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a vevő euróban fizet, és megbízza a Gazprombankot, hogy váltsa át az összeget rubelre.

 

Az EU először kiadott egy értelmezési irányelvet, miszerint az új fizetési mód nem sérti szankciókat. Ám közben fény derült a “bucsai mészárlásként” emlegetett incidensre, és az EU vezető hivatalnokai azonnal fordítottak egyet a köpönyegen, és arról beszéltek, hogy a rubelfizetés “szankciók alá eshet”. Egyértelmű állásfoglalásra azonban nem került sor.

 

Később Moszkva enyhített a módszeren, hogy elkerülje az EU kakaskodását, és kivette a fent felvázolt láncból a szankciók alatt lévő orosz jegybankot. Az EU ismét kiadott egy ajánlást a tagállamoknak, hogy fizessenek euróban (ami eddig sem volt kérdés), de azóta sem tisztázta, hogy az új módszert, amely eurós, illetve opcionálisan rubelszámla megnyitását is tartalmazza, szankciók alá tartozónak értelmezi-e. Alibista viselkedésével nem kevés országot haragított magára.

 

Nézzük, hogyan állnak az egyes országok a rubelfizetéshez.

 

Akiknek már mindegy

 

Három európai ország már nem rágódik az EU lassúságán. Lengyelország április 12-én jelezte, nem hajlandó követni az orosz elnöki rendelet fizetési módszertanát. A hó végén, április 27-én leállt az orosz gázszállítás – megjegyezzük, a lengyelek fel voltak készülve erre az eshetőségre, és állítólag kapnak orosz gázt, csak épp kerülőúton, másik tagállamokon keresztül.

 

Ugyanez történt Bulgáriával, amely szintén elutasította az új módszert, április 27-től pedig nem kapnak orosz gázt.

 

Finnország április 28-én utasította el a rubelfizetést, május 21-én zárták el az oroszok a gázcsapokat – nem sokkal azután, hogy a finnek bejelentették NATO-csatlakozási igényüket.

 

A határon egyensúlyozva

 

A holland GasTerra gázipari vállalat inkább nem kommentálta a Gapzrom-szerződése részleteit, ám “bosszantónak” nevezte, hogy az EU nem világos fogalmazása miatt különböző forgatókönyvekre kell készülnie. A holland kormány konkrétabb állásfoglalást követel a Brüsszeltől. Ez volt a helyzet hétvégén.

 

Hétfőn azonban nagyot fordult a helyzet. A GasTerra egyértelművé tette, hogy nem akar eleget tenni az orosz elnöki rendeletbe foglaltaknak, és nem sokkal később már kapta is az értesítést, hogy a Gazprom május 31-ével lezárja a gázszállítást Hollandiába.

 

Hasonló lépésre szánta el magát a dán Ørsted energiavállalat, amelynek fizetési határideje ma, vagyis május 31-én lenne.

 

Katasztrófa ezekben az országokban valószínűleg nem lesz. A hollandok gázigényének 15 százaléka jön csak Oroszországból, ami messze elmarad például a szlovákiai 85 százalékos függőségtől. A dánok sem idegeskednek, azon kívül hogy jelentősebb készleteket halmoztak fel, még az idén üzembe helyezik a Norvégiából gázt hozó Baltic Pipe gázkorridort.

 

Akik euróban fizetnek, de orosz irányelv szerint

 

Az alábbi országok esetében nem tudni, pontosan milyen feltételek mellett fizetnek, ugyanis nem lehet biztosan tudni, aktiválták-e a rubelszámlát a Gazprombanknál vagy sem (ezek nem nyilvános adatok), vagy az orosz enyhített szabályok szerint fizettek.

 

Magyarország, pontosabban a magyar MVM euróban fizet, az összeget pedig a Gazprombank váltja át és utalja tovább a beszállító Gazprom Export vállalatnak.

 

A német VNG a Politiconak tett nyilatkozata szerint minimum egy eurós számlát a Gazprombanknál (a rubelesre nem feltétlenül van szükség) euróban fizetnek, eleget téve az orosz rendeletnek.

 

A német RWE homályosabb megfogalmazásában ugyanezt mondta, hozzátéve, hogy az “európai és német szabályok szerint” járnak el. Mivel épp az uniós szabály értelmezése a fő kérdés, ez utóbbi kijelentés inkább csak politikai figyelemelterelés arról, hogy az orosz szabályok szerint fizetnek.

 

A német Uniper szintén aktiválta a Gazprombank által létrehozott számlát, és az “új fizetési mechanizmusnak megfelelően eurós befizetést hajtott végre”.

 

A francia Engie szintén ködös nyilatkozatban arra utalt, hogy amíg Brüsszel nem tartja szankciók alá eső mechanizmusnak a fizetési módot, igazodnak az orosz szabályozáshoz.

 

Az olasz ENI nyilatkozatában az tűnik ki, hogy eurós és rubelszámlát is aktiváltak a Gazprombanknál – bár a rubelszámlát csak “elővigyázatosságból”.

 

A cseh ČEZ a Politiconak azt írta: Az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően euróban fizettünk. A részleteket nem kommentáljuk.

 

Magyarul, a csehek is minimum az enyhített (eurós utalás, eurós számlára a Gazprombanknál, átváltás, továbbítás a Gazprom Exportnak) fizetési mód szerint fizettek a Gazpromnak, csak ezt kínos számukra bevallani.

 

A szlovák SPP arra hivatkozott, hogy “az EU azon véleménye alapján, hogy az ilyen fizetés nem jelenti a szankciók megsértését, euróban fizettük ki az áprilisi számlát”.

 

Látható, hogy a tagállamok többsége hajlandó az orosz rendelet alapján utalni az orosz gázért. Akár úgy, hogy a nyilvánosság előtt “euróban fizetünk” politikai állásfoglalást hangoztatják, de elhallgatják a következő lépést, a Gazprombankban lévő számla aktiválását.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Petike
2022. jún. 01. 10:11

mondjuk nekem lényegtelen miben fizetunk mert a gázért így is úgy is fizetni kell a fo hangsúly az legyen hogy minél hamarabb megszabadulni a ruszki olajtol és a gáztol orulok hogy Lengyelország a balti államok már ezt meg is tették.Szlovákia is júliustol a lengyel vezetéken keresztul fogja kapni a norvég gázt ami ugyanannziba kerul mint a ruszki sot az LNG gáz is.Fontos az Adria vezeték bovítése is hogy az olajtol is minél hamarabb megszabaduljunk.Aki azt állítja hogy nem lehet megszabadulni a ruszki olajtol és gáztol az a tomeggyilkos putyini politikát támogatja.A hatodik szankcios csomag célja ez vagyis hogy a putyini Oroszországot az energiahordozok leállításával államcsodbe irányitani.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket