Aurél
  • HUF: 419.32
  • USD: 1.00
  • 9 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

Gazdaság

Elfogadta az EU az olajembargót, amivel újabb dominók dőlhetnek

Nincs minek örülni, a katasztrofális forgatókönyvet lecseréltük a kisebbik rosszra

Nyitókép forrása: montázs – vg.hu, körkép.sk

 

Az Európai Unió elfogadta az orosz kőolajra kivetendő embargót. Már most látni, hogy a bonyolult intézkedés alapvető messzegyűrűző problémákat okoz. Épp a minap derült ki, hogy gyakorlatilag taccsra vágja a szlovák üzemanyagellátás háromnegyedét biztosító Slovnaftot is. Ám az EU azt mutathatja, hogy sikerült eredményt elérni. Mégis érdemes inkább arra figyelni, amiről nem ejtenek szót. Van néhány kérdés ami a dolgok jövőbeni alakulásáról is árulkodik.

 

Ha minden igaz, akkor az uniós olajembargó az orosz olajimport közel 70 százalékára azonnal, 90 százalékára pedig nyolc hónapon belül csapást fog mérni. A Stratfor elemzői szerint nem is annyira a kereskedelmi korlátozások jelentenek mélyütést az orosz gazdaságra, hanem inkább az orosz kőolajat szállító tartályhajók biztosítási kötvényeinek tilalma.

 

Mivel a legtöbb, szállítmányozást biztosító vállalat az Európa Unió területén működik, az embargó nem csak az Európába irányuló orosz exportot, de az ázsiai olajszállítmányok menetét, elsősorban az indiai és kínai értékesítést is nagyban korlátozza.

 

Lesz-e gázembargó

 

Bár az EU a politikai PR erejéig egységes sikerként ábrázolja az embargó ügyét, valójában Magyarország aratott hatalmas győzelmet, mellette pedig Szlovákia, Csehország és Bulgária is fel tud mutatni némi hozadékot, például hosszabb (18 hónapos) mentességet az embargó bizonyos részei alól.

 

Ám az, hogy az olajembargó kapcsán ilyen nehézkesen született döntés, előrevetíti, hogy Brüsszel kétszer is meggondolja, belevág-e egy gázembargós kísérletbe. Főleg azután, hogy Magyarország gyakorlatilag precedenst teremtett a nemzeti érdek prioritásos érvényesítésében. A pár nap helyett hetekig húzódott a vita, rengeteg kulisszák mögötti huzavonával (amelyek központi eleme a versenyképesség volt – értsd: a közép-keletiektől irigyelték a kivételek nyújtotta helyzeti előnyt a nyugati tagállamok).

 

Ha lesz is gázembargós probálkozás Brüsszel részéről, annak hatásköre jóval korlátozottabb lesz.

 

Uniós megosztottság

 

Az EU egysége már most sem magától értetődő, sőt, eléggé foghíjas. Az orosz földgázzal kapcsolatos fizetési viták oda vezettek, hogy Oroszország csökkentette az EU-ba érkező gáz mennyiségét. Egyes országok elfogadták a Moszkva által kért „rubelfizetést“, más országok (Dánia, Hollandia, Lengyelország, Bulgária és Finnország) ellenben nem fizettek – és az oroszok el is zárták számukra a gázcsapokat.

 

A megosztottság miatt egyes EU-képviselők kényszerítőeszközöket helyeztek kilátásba, és kijelentették, amennyiben Magyarország vagy bármely más tagállam nem hajtja végre az olajembargót, akkor uniós vámot vetnek ki az orosz kőolajra – ez nyilván egekbe nyomná az egyébként is magas árakat.

 

Dominóhatás

 

A olajszankciók miatt szinte borítékolható, hogy a legtöbb európai országban a háztartások és vállalatok megélhetési költségei emelkedni fognak. A romló életszínvonal és növekvő munkanélküliség miatt a tagállamoknak többet kell szociális kiadásokra költeniük. Nőni fog a társadalmi nyugtalanság kialakulásának kockázata is. Az alternatív olajbeszállítók ezt a helyzetet legfejlebb árnyalni tudják, mérsékelni nem.

 

Nem sokkal az olajembargó elfogadása után jelentette be az Eurostat, hogy az Eurozónában mért infláció májusban elérte az abszolút rekordot jelentő 8,1 százalékot. Ennek hajtómotorja elsősorban az energiaárak meredek emelkedése.

 

A tagállamok a növekvő költségeiket hitelből lesznek kénytelen finanszírozni, ám az Európai Központi Bank utalt rá, hogy a harmadik negyedévtől kamatlábat fog emelni, vagyis a hitel, amire számítanak, jóval drágább lesz, mint korábban lett volna.

 

Eközben a világ másik felén

 

Az EU olajembargós bejelentésével az irányadó Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 120 dollár fölé emelkedett. Ez azért fontos, mert nem csak az embargót árazták be a befektetők, hanem azt is, hogy Kína nemrég bejelentette, enyhíti a COVID-19 elleni nagyon szigorú intézkedéseit. Vagyis Kína kőolajigénye nőni fog. Ebben a kontextusban felmerül a kérdés, hogy az EU csak eljátszotta a statiszta szerepét az USA mellett, hogy saját érdekeit figyelmen kívül hagyva megakadályozza az orosz kőolaj átirányítását, vagy valóban ennyire elvakult ideológiát követ.

 

A kínai kereslet felpörgésével kínálati sokkhatás jön, ami elszálló üzemanyagárakon túl nagyobb inflációt okoz. A nagyobb infláció nagyobb kamatemelésre ösztönözheti az EKB-t, amivel tovább emelkedik az európai országok által felvett hitelek költsége. Az országok ezért kevesebbet költhetnek inflációs hatást mérséklő szociális intézkedésekre, ami nyugtalansághoz, belpolitikai válságokhoz vezethet. De a béke nevében továbbra is ömölhet a fegyver Ukrajnába…

 

Körkép.sk/KL

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 9 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

Zoz
2022. jún. 04. 08:44

Az EU a sz@r darab.

kulcsargeza
2022. jún. 04. 09:26

Ha az OMV nem exportál többé Magyarországra, akkor a nyáron haza és visszautazó török, román, bolgár vendégmunkások komoly fennakadásokat okozhatnak majd a MOL kutaknál.

Dodo
2022. jún. 04. 11:18

Az EU mar regota egy szerencsetlen egyesulet.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket