Ibolya
  • HUF: 393.88
  • USD: 1.02
  • 20 °C
  • 27 °C
Gazdaság

Négy elemzés, négy forgatókönyv – Egy-két éven belül széteshet az EU

Van miből kiindulni: orosz-ukrán háború, kínai lassulás, energiaársokk, stagfláció...

Nyitókép forrása: pixabay.com

 

Az orosz-ukrán háború és a nemzetközi politikai és gazdasági feszültségek kapcsán az ING Bank készített négy forgatókönyvet az EU jövőjéről. A Portfolio.hu cikke szerint az egyik forgatókönyv azzal számol, hogy az ukrajnai háború, a kínai lezárások és az energiaársokk hatására recesszióba süllyed az eurozóna, ami alapjaiban kérdőjelezi majd meg az egész Európai Unió jövőjét.

 

A négy forgatókönyv előtt érdemes azonban néhány sorban megemlíteni, hogy nem kellett hozzá sem covid, sem háború, hogy az Európai Unió szerkezete ropogni kezdjen. Az elmúlt időszakban számos feszültség halmozódott fel.

 

A 2015-ös migrációs válság körül kialakult nyugat-keleti irányú kötélhúzás csak a jéghegy csúcsa, sokkal súlyosabb viták voltak (és vannak) az északi és déli tagállamok között.

 

A 2008-2009-es világgazdasági válság majd a 2011-es európai adósságválság megtépázta az uniós tagállamokat. Nem mindenkit egyformán, de mindenki rajtavesztett, és a többi tagállam megmentésére kötelezett “északi” tagállamok elkezdték feltenni a kérdés, hogy megéri-e ez számukra.

 

A törésvonalak többsége gazdasági. Ha az eladósodott déli tagállamok gazdasága nehéz helyzetbe kerül, a német, holland, svéd államkötvények iránti kereslet megnő. Ha erős marad az euró, akkor a német árrugalmatlan technológiai termékek exportja változatlan marad, de a profit megugrik. Ugyanezzel a lendülettel azonban a francia borok, az olasz vendéglátás és mezőgazdasági termékek piacot és versenyképességet vesztenek.

 

Lényegében mindegy, hogy nyugat-keleti vagy észak-déli vitáról beszélünk, mindkettő hátterében a pénz áll. Mentsék-e meg a német, holland s a többi tagállamok adófizetőinek terhére a déli tagállamokat? Meddig dotálják az “új” tagállamokat, az egykor szocialista országokat a nyugati adófizetők pénzével? Miért küldjenek külföldre pénzt, ha közben a folyamatosan érkező válsághullámok miatt arra otthon lenne szükség az egyre nagyobb gazdasági problémák és lakossági elégedetlenkedés elcsitítására?

 

Ebben az évek óta húzódó vitában érte az Európai Uniót az orosz-ukrán háború, de időközben megválaszolatlanul maradt a Kínával való távolságtartás kérdése is. Újabb kérdőjel az Európai Központi Bank tervezett kamatemelésének és az inflációnak a dilemmája. És akkor még nem beszéltünk az uniós öngyilkos gazdaságpolitikáról.

 

Az ING első forgatókönyve szerint az euró ereje lesz a mérvadó a dolgok további alakulásában. Meglepő optimizmussal azt feltételezi, hogy az orosz-ukrán háború “felnőttek módjára rendeződik”, és az orosz-uniós kapcsolatok javulni fognak, a nyersanyagok árai pedig mérséklődnek. A kínaiak felhagynak a zérócovid politikával, és 2023-ra eléggé felpörögnek ahhoz, hogy magukkal húzzák a világgazdaságot. A Fed kamatot vág, az EKB kamatot emel, összhangba hozva az amerikai-európai pénzügyi visszonyokat. Az EU ellenáll az energiaválságnak, és az euró visszaerősödik a dollárhoz képest.  Magyarul: visszatér minden a korábbi állapotba. 

 

A második forgatókönyv az alap, vagyis a legvalószínűbbnek ítélt szcenárió. Eszerint idén már nem lesz béke Ukrajnában, és az EU-orosz kapcsolatok 2023-ban melegednek csak fel az abszolút nulla fokról. A kínai növekedés lassabban indul be. A Fed és az EKB is folytatja a kamatemeléseket. Az Eurozóna a jövő év első negyedében kilábal a stagflációból. Az euró dollár árfolyam csak részben áll vissza a háború előtti állapotra. Nevezhetjük ezt a forgatókönyvet a “többnyire visszaállunk a régi kerékvágásba” szcenáriónak is, ahol Európa versenyképessége egy részét elveszíti.

 

A harmadik forgatókönyv a közepesen pesszimista, főleg ami az euróövezetet illet. Azt írja, hogy az orosz-ukrán háború és az energiaárak elszabadulása valamint az infláció a jövő év végéig velünk maradnak. A kínai zérócovd politika miatt a globális fellendülés késik, a kínai gazdaság csak 2023 végére hevül fel a megfelelő hőmérsékletre. Az eurozóna stagflációba süllyed, az euró-dollár árfolyam pedig a jelenlegi szinten normalizálódik. Tekinthetjük ezt a forgatókönyvet a jelenlegi (háborús) állapot befagyásának is. 

 

A negyedik forgatókönyv a lehető legpesszimistább. Ez már “extrém stagflációval”, és az orosz ukrán háború eszkalálódásával számol. A NATO közvetlenül beavatkozik a háborúba, a kínai gazdaság bővülése lelassul, és fordulat csak 2024-ben történik. Különösen rosszak Európa kilátásai, az euró a dollár alá gyengül, az EU létezése pedig megkérdőjeleződik.

 

Ez már nem szerepel a Portfolio cikkében, de szemléltetés céljából mi azért kiegészítjük: mivel ezek a durva sokkhatások minden országban másfajta gazdasági és politikai válaszokat igényelnek majd (aszimmetrikus sokkhatások), az európai kohézió fellazul, a politikai akarat még annyira sem lesz egyirányú, mint ma, az EU belülről először tagállami klikkekké bomlik (ami egyébként már ma is látszik), végül a nyugati nagy és régi tagállamok között tarthatatlanná válik az érdekellentét, és szakadás következik be (Németország-Franciaország, vagy Németország-Olaszország). Az eurozóna ezen a ponton megszűnhet, és mivel nyilvánvalóvá válik az EU leépülése, a közös valuta nélküli gazdasági szövetség sem feltétlenül lesz életképes.

 

Nem túl szép jövő Brüsszel számára. Azt azért érdemes kiemelni, hogy az EU struktúrájának bomlása nem új keletű, az erózió már évek óta megfigyelhető. A brüsszeli bürokraták hisztériájának ereje épp egy erre adott, fordítottan arányos válasz, leplezendő a valódi problémákat.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 8 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket