Az oroszok egyszerre két intézkedéssel szorítanák sarokba Európát. Megint elszálltak a gázárak

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo, File

Közel húsz euróval drágult a holland TTF tőzsdén hétfőn délután a földgáz megawattóránkénti egységára, miután az orosz Gazprom két kulcsfontosságú bejelentést is tett. Az egyik sajnos a gázcsapok elzárása felé mutat, a másik pedig egy politikai döntés, amely miatt már több ország lemondott az orosz földgázszállításokról.

Hétfőn kiderült, hogy az orosz Gazprom energiaóriás nem foglalt le szállítókapacitásokat a Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül Nyugatra haladó Jamal vezetéken az október 1-jétől kezdődő 12 hónapos időszakra. És ha ez nem lenne elég, az ukrajnai Szudzsa állomáson és a nagykaposi terminálon sem, szintén a jelzett időszakban.

Jelenleg az oroszok az Északi Áramlat 1-en csak a kapacitás 40 százalékán szállítanak, amivel módszeresen akadályozzák, hogy Európa a következő fűtési szezonra fel tudja tölteni gáztárolóit a megfelelő szintre. (A politikai iránycél 80 százalék, a fűtési szezon elején megszokott szint 95 százalék, a jelenlegi töltöttségi szint 60 százalék…)

Érdemes megemlíteni, hogy a tavaly őszi európai energiaválság kezdetét is egy orosz intézkedés jelezte, mikor nem foglaltak le szállítókapacitásokat sem a Jamal vezetéken, sem az Ukrajnán keresztül érkező korridoron. Bár nemcsak önmagában az orosz döntés okozta az energiaválságot (hanem az EU klímapolitikája és az alternatív energiaforrások gyengébb teljesítménye), mégis nagyban hozzájárult a helyzethez.

Ez most Ázsiában is nagy port kavar majd

Bár sokan hivatkoznak arra, hogy majd az LNG (cseppfolyosított gáz) kisegít minket, valójában jelenleg Európába nincs elég terminál a szükséges pótlás fogadására, a piacon pedig nincs elég LNG, amit importálni lehetne.

Egyes előrejelzések szerint az Északi-Áramlat 1-en már akár július első felében teljesen leállhat a szállítás.

Kapcsolódó hír, hogy a Bloomberg szintén hétfőn közölte (egy anonim Gazprom-menedzserre hivatkozva), hogy Oroszország kiterjesztené a “rubelfizetés” (helyesebben rubel alapú elszámolás lenne) gyakorlatát a cseppfolyósított gázra is.

A rubelfizetés egy egyszerű technikai módosítás volt az oroszok részéről, amivel igen hatékonyan tudták megtámasztani a rubel árfolyamát a nyugati szankciók ellenére is. A rubelfizetés elutasítása az adott ország gázellátásának leállítását vonta maga után (így járt Lengyelország, Bulgária, Finnország, Dánia és Hollandia).

Eddig azonban ez a fizetési módszer csak a vezetékes gázra vonatkozott. Az új információk szerint Moszkva most kiterjesztené az LNG-re is. Oroszország adja a világ LNG kibocsátásának 8 százalékát, mintegy 40 milliárd köbméteres kapacitással. Nem elrugaszkodott elképzelés Európát sarokba szorító szándékot sejteni a háttérben.

Mivel a rubelfizetés az LNG esetében már az ázsiai országokat is érintené, az oroszok húzása egyúttal tovább növelné az LNG árát a világpiacon. Hátfőn délután a TTF holland tőzsdén a földgáz ára 170 euró/MWh egységár közelébe ugrott, több mint 10 százalékot drágulva.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt hónapok európai lépései után nem nagyon okunk meglepődni az oroszok döntésén, másrészt egészen a közelmúltig Brüsszel a gázembargó követelésétől volt hangos. Könnyen meglehet, hogy embargóra már nem lesz szükség. Németország súlyos energiahiányra készül, a lakosságot takarékosságra szólították fel.

Körkép.sk, reuters, bloomberg