Nyitókép forrása: illusztráció/unsplash.com

 

Jelentősen visszaesett az orosz kőolaj, földgáz és gabona importja Európába, ugyanakkor ezek a termékek utat törtek maguknak más piacokra. Némelyik gond nélkül, némelyik erősen nyomott áron. Túlzás azt állítani, hogy az oroszok nem fizetnek meg az európai piac elvesztéséért, de a terv, hogy szankcióktól Moszkva rövid vagy középtávon térdre kényszerül, jelenleg nem tűnik valószínűnek.

 

Az Európai Központi Bank (EKB) friss elemzése szerint Európa orosz kőolajimportja már márciusban 15 százalékkal zuhant meg, mára 35 százalékkal kevesebb érkezik az EU-ba.

 

Mindeközben Oroszország sikeresen átirányította kínálatát más országokba, igaz, jelentősen nyomott áron, ami csökkentette az ágazat forgalmát és az orosz állam adóbevételeit is.

 

 hirdetes_810x300  

Ennek ellenére ma már Indiába, Kínába és Szaúd-Arábiába megy Európa helyett az olaj nagy része. Kína és India Oroszországból importált kőolajmennyisége 45 százalékkal nőtt júniusban az előző év azonos időszakához képest.

 

Moszkva számára kevésbé jó hír, hogy a távol-keleti gazdaságok lassabban térnek magukhoz, mint ahogy az olaj piacot szeretne találni, így jelenleg kezd túlkínálat kialakulni. Ezzel párhuzamosan nőnek a szállítási költségek is.

 

Gág, gabona

 

Az Európába irányuló orosz gázexport volumene június utolsó hetében az előző év azonos időszakához képest 65 százalékára esett vissza (!), vagyis a harmadára zsugorodott.

 

A vezetékeken érkező orosz földgáz mennyiség júniusban töredékére csökkent. A rubelfizetés elutasítása miatt korábban megszűnt a szállítás Bulgáriába, Dániába, Finnországba, Litvániába, Hollandiába és Lengyelországba. A részleges elzárások miatt pedig jelentősen kisebb mennyiség érkezik Ausztriába, Csehországba, Franciaország (kis mértékben függ az orosz gáztól), Németországba, Olaszországba és Szlovákiába.

 

Az Oroszországból vásárolt, Európába importált gabona mennyisége a tavalyi év júniusához képest idén júniusban 40 százalékkal esett vissza (az Ukrajnából importált mennyiség pedig gyakorlatilag nullára csökkent). Ugyanakkor Európától délre és a Közel-Keleten bőven akadnak vevők.

 

Az elmúlt hónapokban az orosz gabona kereskedelme leginkább Törökország és Egyiptom felé nőtt.

 

Az Oroszországba menő árumennyiség is megzuhant

 

Érdemes még szót ejteni az Oroszországba menő áruk mennyiségéről. Az Egyesült Államokból oroszok által importált javak mennyisége tavaly júniushoz képest 85 százalékkal esett vissza. Az uniós termékek importja 45 százalékkal zsugorodott, és még Kína is 23 százalékkal kevesebbet ad el Oroszországba, mint bő egy évvel ezelőtt.

 

Bár Oroszország messze nem olyan súlyosan éli meg a nyugati szankciókat, mint ahogy azt Brüsszelben vagy Washingtonban remélték, az EKB szerint a szankciók hatékonyak, különösen a katonai felszerelések gyártásához szükséges alapanyagok korlátozása területén.

 

A fenti megállapítást elvileg alá lehetne írni, csak akkor felmerül a kérdés, miért kellett Európának energetikai szempontból is kiéheztetnie magát, hiszen ezek az intézkedések messze nem bizonyultak olyan hatékonynak. Nem mellesheg, a hétköznapi ember azt látja, hogy az oroszok most már a Távol-Keletre szállítanak, miközben Európa megveszi a drága, ezért eddig kevésbé versenyképes amerikai LNG-t, kőolajat és szenet. Brüsszel persze hajthatatlan.

 

Az EKB pedig úgy értékeli, hogy adatai azt bizonyítják, a nyugati szankciók hatékonyak és a kritikusok véleményével ellentétben nagyobb hatásfokra is képesek.

 

Körkép.sk, Intellinews.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.