Elemzés: „A válság az új normalitás” – Itt a recesszió, de a munkanélküliségi spirált Európa talán elkerülheti

Nyitókép forrása: CEPS.eu

Részben realista, részben optimista elemzés jelent meg a Reutersen a küszöbön álló energiaválsággal kapcsolatban. Bár minden jel arra utal, hogy Európa az eddigi legnagyobb gazdasági (és talán egész Európa) recesszióba süllyed, nem feltétlenül kerül a kontinens elbocsátási hullámba.

A gazdasági helyzet enyhén szólva sem rózsás. Az energiahiány és a gázválság várhatóan súlyosabb lesz, mint a ’70-es évek olajválsága. A költekezési eufória, ami a világjárvány (elfeledése) után az állami támogatásoknak köszönhetően kialakult, alábbhagyott. Ahogy a normalitás érzése is.

Ma már szinte borítékolható a gazdasági visszaesés, a recesszió, az infláció az EU-ban közel kétszámjegyű, és minden hónapban új rekordokat dönt meg. Közeledik a tél és az energiahiány, aszály sújtja a mezőgazdaságot.

   

Egy korszak vége

A Reuters szerint a most érzékeltnél csak rosszabb jön, mielőtt a 2023-as év második felében jelentős javulás állna be.

„A válság az új normalitás. (…) Amit az elmúlt évtizedekben megszoktunk – alacsony infláció, nemzetközi kereskedelem – annak vége”

fogalmazott Alexandre Bompard, a Carrefour kiskereskedőlánc vezérigazgatója.

A változás drámai. Egy évvel ezelőtt a legtöbb előrejelzés az idei évre 5 százalékos gazdasági növekedést jósolt. Most a téli recesszió lesz az alapkiinduló pont.

A háztartások és vállalkozások egyaránt megszenvedik a magas élelmiszer- és energiaárakat, az aszályt, az alacsony vízhozamot, a vízhiányt.

Az Euróövezetben csaknem 9 százalékos az infláció, Nyugat-Európában erre már évtizedek óta nem volt példa. Az emberek pénzét felégetik az üzemanyagárak, az energiaárak és az alapvető élelmiszerek árai, nincs tartalék, csökken a vásárlóerő.

A DennikStandard.sk cikke szerint a német háztartások 60 százaléka elérte pénzügyi teljesítőképessége határát, és hamarosan kifogynak a tartalékokból.

Az európai kohók és műtrágyagyárak nagy részének termelése leállt

Az európai kiskereskedelmi láncok forgalma már zuhanórepülésbe kezdett. Júniusban 4 százalékos csökkenést könyveltek el, de az irányadó német piacon 9 százalékos volt a zuhanás. Az emberek hanyagolják a csúcskategóriás termékeket, az akciós árukat keresik, egyesek pedig egyszerűen kevesebbet vásárolnak.

A vállalati szféra sincs könnyű helyzetben. A múlt héten érkezett a bejelentés Szlovákiában, hogy az ország egyetlen alumíniumkohászati üzeme, a Slovalco lehúzza a rolót. A Reuters közlése szerint jelenleg az európai alumíniumkohók felével ugyanez a helyzet. 

A műtrágyagyártás nagyrésze szintén offline állapotban van – mindkét ágazat rendkívül energiaigényes, az egyiknek áramra, a másiknak földgázra van szüksége a termeléshez.

A helyzet csak romlani fog, az földgáz európai piaci ára egy év alatt a 11-szeresére emelkedett. Az EU igyekszik megújuló energiákkal és alternatív beszállítókkal pótolni a hiányt, de ilyen rövid idő alatt ezt lehetetlen fájdalommentesen biztosítani.

Ez azt jelenti, hogy a háztartásoknak hűvös télre kell készülniük. Németországban a középületek 22 fok helyett csak 19 fokra lesznek felfűtve, továbbra is fontolgatják a lakások energiafogyasztásának beszabályozását is. Csehországban már tárcaközi egyeztetésen van a javaslat, ami a lakásokban 16 fokot írna elő a folyosón, 19 fokot a fürdőben, és 18 fokot a nappaliban.

Kamat, infláció, munkanélküliség

Rókafogta csuka helyzet állt elő az infláció terén is. Amerikában a kvázi jegybank, a FED kamatemeléssel akadályozza a dollár elértéktelenédését. Európában a EKB még csak egyszer emelt kamatlábat, mert súlyos dilemma elé néz: ha az infláció visszaszorítására túlságosan nagy kamatemeléseket végez, akkor az eladósodott déli tagállamok, mint Olaszország és Görögország nem tudják majd fizetni kamatkötelezettségüket, bedől a pénzrendszerük, ami újabb európai adósságválságot eredményezhet.

Mindez oda vezet, hogy Európa első számú és négyes számú gazdaságai, Németország és Olaszország recesszióba fognak süllyedni, a kérdés csak az, hogy mennyi időre és milyen mélyre.

A fenti rengeteg negatívum ellenére még mindig azt írja a Reuters elemzése, hogy az Európában évek óta uralkodó akut munkaerőhiány miatt tartós vagy tömeges elbocsátásoktól nem kell tartani, sőt, az infláció miatt vélhetően a cégek fizetésemeléssel próbálják meg magukhoz láncolni a munkaerőt.

Mi azért hozzátesszük, hogy ezt nyilván vitatnák a bezárt kohók egykori alkalmazottai. Nem mellesleg pedig az EKB a múlt hónapban adott ki figyelmeztetést, hogy a bérek túl gyors emelkedése kontraproduktív lehet, és rövid távon súlyosbíthatja az inflációt.

Körkép.sk