Nyitókép forrása: Cagla Gurdogan/Reuters

 

Gazdatüntetések Hollandiában, kormánybuktató lincshangulatba torkolló politikai válság Ceylon szigetén, energiaszámlák tömeges bojkottjára felszólító mozgalmak Nagy-Britanniában, tüntetések a bértárgyalások támogatására Spanyolországban, sztrájkoló vasúti és repülőtéri alkalmazottak Nyugat-Európában, tömeges felmondással fenyegetőző egészségügyi dolgozók Szlovákiában. Minden jel szerint forró ősz várható Európában, már ami a hangulatot illeti. Az elharapódzó infláció ugyanis széles néprétegeket szólít az utcára már most, pedig a valódi energiaválság még el sem kezdődött igazán.

 

Az biztos, hogy a következő hetekben borítékolhatóan folytatódik a drágulás. Az energiaárak az elmúlt héten új rekordokat döntöttek meg, és ezek könyörtelenül beépülnek az árakba, mivel az infláció legfontosabb katalizátorai az energiaárak.

 

Az Eurozónában soha nem látott 8,9 százalékos drágulást mérnek, Szlovákiában 13 százalék felett vagyunk – vélhetően napokon belül megjön az Euróstat előzetes becslése, ami még lesújtóbb adatot fog tartalmazni.

 

 hirdetes_810x300  

Az Egyesült Királyságban 10,1 százalékos inflációt mértek júliusban, rázoomolva a helyzetre azonban azt látni, hogy több ezer fontos energia-többletköltség fenyegeti a háztartásokat a legközelebbi elszámolásnál. Októberre a brit infláció még az optimisták szerint is 13 százalék felett lesz.

 

A Stratfor amerikai agytröszt elemzése szerint egész Európában nőni fog a feszültség a bértárgyalások körül az év végéhez közeledve. A kormányok megint két tűz közé manőverezték magukat: egyrészt a társadalmi nyugtalanság enyhítése végett kénytelenek növelni a béreket, másrészt viszont a béremelések egyes ágazatokban csak lovat adnak az infláció alá.

 

A szakszervezetek nyilván ragaszkodni fognak a minimum inflációkövető béremelésekhez, de a munkáltatók a jövő miatti bizonytalanság és a brutális energiaárak miatt vonakodnak majd eleget tenni a követeléseknek.

 

Mindezt a tömegmegmozdulások, tiltakozóakciók számának növekedését vetíti előre egész Európában. Júliusban az Európai Bizottság által közölt gazdasági hangulatindexe 2021 januárja óta nem látott mélységbe süllyedt. Az európai vállalkozói morál zuhanórepülésben van.

 

Az emberek előbb utóbb benyújtják a számlát

 

Egyes ágazatokban ugyan akut munkaerőhiány miatt egyelőre próbálnak ragaszkodni az alkalmazottakhoz, de a rendkívüli gazdasági válság próbára teszi a cégek szakítószilárdságát, és bizony lesznek, amelyek megtörnek – és vagy elépítenek, vagy bezárnak.

 

Nem kizárt, hogy a magánszektor rövid távon eleget tesz a szakszervezetek kérésének, ám azt fogja feltételezni (és vélhetően nem tévednek), hogy inkább most megfizetik ezt az árat, hogy kihúzzák addig, amíg a piac korrigál. Értsd: a gazdasági válság a munkanélküliség növekedéséhez vezet, ami letöri a bérkövetelések ambícióját.

 

Ez ugyanoda vezet: nőni fog az alkalmazottak és munkanélküli csoportok elégedetlensége, elszaporodnak a tüntetések, zavargások.

 

Idő kérdése, és az emberek a kormányzatok energia- és Ukrajna-politikáját fogják hibáztatni a következményekért. Mivel főleg a liberális kormányok nem arról ismertek, hogy elismerik hibáikat, megpróbálják erővel elnyomni a tiltakozók hangját, hogy időt nyerjenek a következő tavaszig.

 

A tiltakozások méretüktől függően képesek lehetnek akadályozni a közúti forgalmat, ami megint csak az ellátás akadozásához járul majd hozzá.

 

Ellenzéki és szélsőséges térnyerés is valószínű

 

Eközben az ellenzéki pártok és az alulról építkező mozgalmak Európa-szerte megerősödnek, a kormányok pedig destabilizálódnak. Hogy enyhítsék a helyzetet, egyes kormány szociális intézkedéseket vezethetnek be, ám ezeket vagy kölcsönből vagy adóemelésből lehet csak finanszírozni, miközben a vállalatoktól és emberektől származó adóbevételek csökkennek.

 

Az első hullámok már meg is jelentek. A németországi Schneeberg városában a szélsőjobb és szélsőbal mozgalmai közös levélben fordultak a szövetségi kormányhoz, figyelmeztetve azt, hogy „Németország romló gazdasági körülményei veszélyeztetik a társadalmi békét”. Ez egyértelmű üzenet, hogy vész esetén a szélsőséges mozgalmak gondolkozás nélkül ki fogják használni saját politikai javukra a helyzetet.

 

A feszültség a kormányok és a vállalatok között is nő. Magyarország már májusban rendkívüli adót vetett ki a nagyvállalatok extraprofitjára. Júliusban Spanyolország is követte példáját a bankok és energiacégek terhére. Nagyon valószínű, hogy Európa többi országa is így tesz majd, mer többletforrásokra lesz szükség az alacsony jövedelmű háztartások felszínen tartásához.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.