Nyitókép forrása: 

 

Minden országvezető kongatja a vészharangot az elszabaduló energiaárak miatt. Bár már a gázárak tavaszi elszabadulásakor, sőt a tavaly őszi első energiaválság idején is többen szorgalmazták az áram árának uniós szintű leválasztását a gázéról, ez nem történt meg. Az elvesztegetett idő most többszörösen megbosszulja magát. Hétfőn immár másodszor lépte át az áram jövő évi ára az 1000 eurós lélektani határt.

 

Az áram árát a földgázárakon kívül az aszály is felfelé húzza – a folyók vízszintjének alacsony állása csökkenti a víz- és atomerőművek teljesítményét Nyugat-Európában, és akadoznak a folyami szénszállítások is.

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az ész nélküli szankciózással Brüsszel nemhogy ártott volna Oroszország energiaszektorának, de rövid távon mindenképp a kezére játszott: bár kevesebb energiahordozót ad el Oroszország Európába, bevételei az előző évekhez képest nőttek. Az elképzelés, hogy majd a szankciók hatására nem lesz miből finanszíroznia Oroszországnak a háborút, messze nem teljesült abban a formában, ahogy tervezték.

 

 hirdetes_810x300  

A legtöbb kárt természetesen Európa kénytelen elkönyvelni, és nemcsak Németország, de Nagy-Britannia vagy Csehország is. Júliusban épp ez utóbbi kettő ország vezette a lakossági villanyáramár uniós listáját, természetesen vásárlóerő paritáson.

 

A helyzet teljesen paradox, Csehországban – amely Európa egyik legnagyobb villanyáram-exportőre – a legdrágább a lakossági elektromos energia kilowattórája az egész kontinensen. 52 eurócent/kWh-t fizettek az energiahordozóért a csehek, ami nagyjából kétszer annyi, mint amennyit Szlovákában fizetünk (ismét hangsúlyozzuk, vásárlóerő paritáson), és háromszor annyit, mint amennyit Budapesten vagy Moszkvában fizetnek az emberek.

 

 Prága energia szempontjából így már drágább, mint Svájc fővárosa, Bern, és négyszer drágább, mint Oslo.

 

A helyzet azért is durva cseh részről, mert a prágai áramárak még abszolút számokban (tehát vásárlóerőre való átszámítás nélkül) is a legmagasabbak közé tartozik, rögtön Koppenhága, Róma és Amszterdam után.

 

A helyzet legnagyobb ellentmondása, hogy Csehország Európa egyik legnagyobb villanyáram-exportőre. Évente mintegy 5 millió megawattórával többet exportál, mint amennyit importál.

 

És mindez még csak a júliusi állapotokat tükrözi…

 

Az európai fővárosok lakossági áramárainak teljes listája az Euronews grafikonjában:

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!