Keleten is zuhan Putyin ázsiója – Már partnerei is megvárakoztatják, kioktatják az orosz elnököt

Nyitókép: politico.eu

Oroszország első számú vezetője hosszú évtizedekig a világ legbefolyásosabb politikai vezetői közé tartozott, aki bárkit megvárakoztathatott, jelezhette a közös tárgyalásokon az alá-fölérendelt viszonyt. Emlékezetes eset volt például, amikor egy kutyával várta a négylábúaktól híresen félő Angela Merkel német kancellárt, mert megtehette.

E tekintetben most mintha változna a helyzet. Putyinnal szemben már eddigi szövetségesei is olyan dolgokat engednek meg, melyeket mostanáig nemigen.

Hogy az orosz elnök ázsiója Ukrajna lerohanása óta csökken, jól mutatja mindaz, ami az ázsiai vezetők találkozóján történt az üzbegisztáni Samarkandeban. Ahogy az a Postoj.sk tudósításából kiderül, Putyin megalázva, zavartan állt a kamerák előtt, hiszen rögtön négy partnere, nevezetesen India, Kína, Azerbajzsan és Kirgizsztán vezetője is megvárakoztatta.

   

Mi több, az orosz elnöknek tűrnie kellett az indiai miniszterelnök, Naréndra Módi kioktatását is, aki hosszú időre visszanyúló hivatali kapcsolatuk óta most először nem ölelte meg az orosz elnököt. Helyette megfedte, hogy „most nincs itt az ideje a háborúnak.”

Kíma szintén jelezte Moszkvának, hogy nem örül az ukrajnai inváziónak. Putyin kénytelen volt elismerni, hogy Peking kérdéseket tett fel és aggodalmának adott hangot.

A sanghaji együttműködési szervezet 2001-ben jött létre afféle gazdasági, politikai és biztonsági platformként a keleti országok részéről. A benne rejlő lehetőségeket azonban soha nem sikerült maradéktalanul kiaknázni, mivel tagjai között rivális államok és olyan országok vannak, melyek nyílt konfliktusban állnak egymással.

A Mandineren megjelent beszámolóból pedig az derül ki, hogy a kínai-orosz gazdasági együttműködés kezd egyre egyoldalúbbá válni Moszkva számára.

Kína ugyanis az év folyamán jelentősen növelte az orosz nyersanyagok beszerzését. A másik oldalon viszont nem pörgette fel a gépek és technológiák szállítását Oroszországba a kívánt mértékben.

Mint írják, a Kínai Vámhivatal adatai szerint 2022 első nyolc hónapjában a Kínába irányuló orosz export 50 százalékkal (72,9 milliárd dollárra) nőtt, míg az innen származó import mindössze 8,5 százalékkal (44,2 milliárd dollárra) emelkedett.

Ennek eredményeként Oroszország Kínával szembeni kereskedelmi többlete megnégyszereződött az év során, főként a „keleti fordulat”, azaz oroszországi nyersanyag- és energiahordozó-szállítások – az ismert nyugati szankciókkal összefüggő – növekedése miatt

A Kínai Népköztársaság képviselőjének a Keleti Gazdasági Fórumon elhangzott beszédéből ítélve Oroszország nem számíthat ellenszállításként az importhelyettesítéshez szükséges kínai berendezések szállításának felgyorsulására – kesergett a Kommerszant portál.

Körkép.sk