Az energiavállalatok vezetői szerint sem az idei, hanem a jövő évi tél lesz a legdurvább

Nyitókép forrása: SITA/Darryl Dyck/The Canadian Press via AP

A politikusok és a kormányok szerte a világon polgári engedetlenségre és tüntetéshullámokra készülnek, mivel sok ország küzd a növekvő energiaköltségekkel és a növekvő inflációval – írja a CNBC amerikai portál.

A globális gazdaság több oldalról is nyomás alatt áll: háború van Európában, ami olaj-, gáz- és élelmiszerhiánnyal párosul, valamint magas infláció tombol.

Az aggodalmak középpontjában az előttünk álló tél van, amely különösen nagy próbatétel lesz Európa számára. A hideg időjárás, valamint az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók miatt elégtelen mennyiségű földgáz és kőolaj a háztartások szokványos életének felborulásával és a vállalati szféra összeomlásával fenyeget.

    

Az elemzők azonban még mindig úgy vélik, hogy bármennyire is ijesztő az idei tél, a következő valószínűleg még ennél is rosszabb lesz, mert mind kőolajból, mind gázból szűkebb lesz a kínálat jövőre az ideihez képest.

Bernard Looney, a BP amerikai energiavállalat vezérigazgatója a helyzetet azzal szemléltette, hogy az energiaárak közelítenek a megfizetethetetlen szinthez. „Egyesek már most is jövedelmük 50 százalékát költik a rezsire”.

Az olasz ENI vezérigazgatója (a vállalatnak Szlovákiában is kiterjedt érdekeltségei vannak) szerint „erre a télre jó formában vagyunk, de a problémát nem az idei jelenti, hanem a következő, mert nem lesz orosz gázunk” – mondta. 

A szakértők úgy vélik, hogy a gáztárolók relatíve magas szintjével és a lakosságot támogató állami inflációs csomagok elfogadásával az idei év (talán) kezelhető lesz Európában. Ám Looney is úgy véli, hogy a 2023/2024-es tél lesz a valódi próbatétel. A tárolók csak „némi biztosítékot” jelentenek a tél ellen.

Nagyobb gond azonban, hogy a tárolókat orosz gáz importálása árán sikerült csak feltölteni. Az ENI elnöke szerint jövőre az orosz gáz importja 98 százalékkal fog visszaesni, de az sem kizárt, hogy teljesen megszűnik az európai szállítás.

Ennek pedig gazdasági és társadalmi hatásai lesznek. A tiltakozások már elkezdődtek, a helyzet súlyosbodása komoly társadalmi nyugtalanságokhoz vezet majd.

Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy a német, osztrák és cseh tiltakozóakciók elsődleges motivációi az energiaszámlák összegének megugrása, esetenként megtízszereződése. Ezek a megmozdulások pedig csak „kis ízelítők abból”, ami jövőre vár a kormányokra.

Persze nem csak Európa szenved. Ázsiában a túl erős dollár és az infláció okoz súlyos problémákat. Az ázsiai országok a világ legnagyobb gáz- és olajimportőrei, és már idén elkezdték támogatni a lakosságot az elszálló árak miatt. A helyzet súlyosbodása esetén kérdésessé válik a helyzet további kezelésének sikere.

Az eurózónában továbbra is rendkívül magas az infláció (hivatalosan is kétszámjegyű, több mint 10 százalék).

A CNBC cikkéből persze az is kiderül, hogy az emberek többsége a válságon elképesztő nyereségeket produkáló energiacégeket hibáztatja a körülményekért. Az energiacégek ezzel sokat nem törődnek. A kereslet-kínálat szabályai szerint alapvetően a legolcsóbb energiát kellene a piacnak elérnie, ám az új jelszó már nem a költséghatékonyság, hanem a diverzifikáció (ami burkoltan az olcsó keleti energiaforrások elutasítását jelenti).

Körkép.sk