Kiszivárgott: Az USA nyomást gyakorolt Németországra a kínai gigabefektetés kapcsán - Körkép.sk
Gazdaság

Kiszivárgott: Az USA nyomást gyakorolt Németországra a kínai gigabefektetés kapcsán

Ennyit a szuverenitásról: sem Németország, sem Európa nem képes megvédeni saját érdekeit - senkivel szemben.

Nyitókép forrása: Amerikai német csúcstalálkozó Washingtonban 2022. február 7-én. Fotó: SITA/AP Photo/Alex Brandon

 

Már az Északi Áramlat 2 üzembe helyezése körüli amerikai (egyáltalán nem burkolt) fenyegetések és rendreutasítások idején kiderült, hogy Európa képtelen megvédeni saját érdekeit – senkivel szemben. Most itt egy újabb példa, hogyan érvényesülnek az amerikai geopolitikai érdekek az elvileg szuverén európai gazdasági döntések rovására. Ahogy nemrég hírt adtunk róla, Olaf Scholz német kancellár a kormányválságot kockáztatva keresztülverekedte a kínai kereskedelmi óriásvállalat, a Cosco beruházását Hamburgban. Ám valójában a befektetés nem valósulhatott meg úgy, ahogy az eredetileg a németeknek szándékában állt, méghozzá azért, mert Washington rosszalló figyelmeztetést küldött Berlinnek.

 

A világkereskedelmi szállítmányozás egyik legnagyobbja, a Cosco vállalat Scholz döntésének eredményeképp bevásárolhatja magát a hamburgi kikötő három terminálját működtető HHLA vállalatba. A sajtó értesülései szerint a korábban tervezettől kisebb, 24,9 százélékos tulajdonrészre tehet szert – ami éppen alatta van annak a határnak, amely fölött már érdemi beleszólása lenne a cég ügyeibe.

 

Most az is kiderült, hogy miért történ így. A Reuters közlése szerint az “Egyesült Államok óva intette Németországot attól, hogy Kínának irányítási jogköröket biztosító részesedést adjon át a hamburgi kikötőben”. Ezt egy amerikai külügyminisztériumban dolgozó, magas rangú tisztviselő nyilatkozta, természetesen neve elhallgatását kérve.

 

Az is elég nyilvánvaló volt, hogy a balliberális Zöldek és a szintén amerikai narratívához közelebb álló, egyszerű bizniszpártként működő szabaddemokraták tiltakoztak az eredeti, 25 százalékos részesedés feletti eladás ellen. Amihez ráadásul a kormánynak is rá kellett volna bólintania, ám nélküle egyébként sem lett volna meg a többség. Scholz így kompromisszumra kényszerült.

 

Valószínű azonban, hogy a két kisebbik kormánypárt tiltakozásánál nagyobbat nyomott a latban az amerikai figyelmeztetés. A Reuters forrása szerint ugyanis:

 

“Az [amerikai] nagykövetség világossá tette, hogy határozottan azt javasolja, Kínának ne legyen ellenőrző jogköröket biztosító részesedése, és a módosított ügyletet látva nem is kapott ilyen részesedést”

 

fogalmazott a forrás. Egy másik névtelen tisztviselő a beavatkozást a következőképp indokolta:

 

“Annak biztosítása, hogy Hamburg városa és maga a kikötő továbbra is a tulajdonosok többségének érdekeltségeiben maradjon, “fontos volt a G7-es csoportban is hangsúlyozott szabályok fenntartása”.

 

A dolog háttere persze ennél prózaibb. Németország legnagyobb kereskedelmi partnere már évek óta nem az USA, hanem Kína. Sőt, Ázsia, Afrika, Európa de még Dél-Amerika országainak többségében is Kína a domináns kereskedelmi partner. Kína pedig az USA első számú globális kihívója, így nem üzleti megfontolások, hanem egyetlen ország geopolitikai érdekei érvényesültek.

 

Az amerikai nyomásgyakorlásról szóló hír egy nappal azután látott napvilágot, hogy Scholz Kínában tesz látogatást. A Reuters ezt úgy fogalmazta meg, hogy a látogatás ideje alatt: szorosan nyomon követik majd, hogy Németország mennyire gondolja komolyan a Kínától való gazdasági függőségének csökkentését, és a kommunista vezetéssel való szembenállást”.

 

A Reuters második forrása azt is elárulta, hogy az USA európai partnerekkel dolgozik azon, hogy a “stratégiai” területeket célzó kínai befektetéseket “biztonsági kérdésként kezelve” alaposan megvizsgálják, és megtegyék a megfelelő lépéseket.

 

Az pedig már egészen megdöbbentő, ahogy a nemzetközi sajtó Németország kapcsán ír. Azt róják fel ugyanis Olaf Scholznak, hogy előnyben részesíti Németország gazdasági érdekeit a “szélesebb körű biztonsági aggályokkal” (értsd: az amerikai geopolitikai érdekekkel) szemben.

 

A Zöldek vezette német külügyminisztérium hivatalos dokumentumban rögzítette álláspontját, miszerint a kínai kikötői beruházás “aránytalanul növeli Kína stratégiai befolyását a német és európai közlekedési infrastruktúrára, valamint növeli Németország Kínától való függését”.

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket