Elkezdődött Ukrajna vagyonának kiárusítása, érkezik a „kis és nagy privatizáció”

Nyitókép forrása: atlanticcouncil.org

Még tavaly nyáron meghirdették Ukrajnában a kis és nagy privatizációt. A kettő között a vállalatok kikiáltási ára (de nem piaci ára) a különbség: 250 millió hrivnya alatt kis magánosításról, e felett nagy privatizációról volt szó. Ez utóbbi idén szeptember 1-jén indult el. Bár hivatalosan a „stratégiai fontosságú állami vagyon” nem került magánosításra, nagyon jelentős cégek és természeti kincsek feletti ellenőrzést biztosító vállalatok kerülnek kalapács alá.

Korábbi cikkünkben már felvázoltuk Ukrajna igen nehéz helyzetét. Az államcsődben lévő ország hatalmas államadósságot halmozott fel, miközben a háború miatt idén 40 százalékkal eshet vissza a GDP és 30 százalékos lehet az infláció. A hitelezők között egyébként országok, nyugati nagy befektetési bankok, az IMF is ott van, méghozzá nagy kitettséggel. A GDP 106 százalékára rúgó adósság egy részét a kijevi vezetés az állami költekezés megszorításával (értsd: állami alkalmazottak leépítésével) és a nemzeti vagyon árverésre bocsátásával akarja csökkenteni.

Az ukrán kormány megfogalmazása szerint a nagy privatizáció „annak jele, hogy az ország készen áll a beruházásokra, illetve biztosítani tudja a nagyobb vagyonelemek transzparens és tisztességes adásvételét, megteremtve az ország gazdasági fejlődésének lehetőségét”.

   

A Portfólió közlése szerint a privatizációról szóló törvény  (amelyet néhány nappal az orosz invázió elkezdődése előtt fogadtak el) megtiltja az új tulajdonosknak, hogy elbocsátásokat hajtsanak végre az adásvételt követő hat hónapig. Magyarul: a privatizáció után az alkalmazottaknak csak fél évig biztos a munkahelye (persze, ez a cég kondíciójától is függ). A vállalat tevékenységi körének gyökeres megváltoztatását szintén tiltja a törvény.

És hogy milyen cégek kerülnek elárverezésre?

A privatizáció érinti

• az Egyesült Bányászati és Vegyipari Társaságot, amely a világ egyik legnagyobb titán és cirkónium kitermelője. A cég kikiáltási ára 3,7 milliárd hrivnya volt (jelenlegi árfolyamon közel 100 millió euró),
• a kijevi Prezident Hotelt,
• az Első Kijevi Gépgyárat, másik nevén a Biljisovikot, amelynek kikiáltási ára 1,4 milliárd hrivnya volt egy évvel korábban,
• az Odesszai Kikötőgyárat,
• a szumi vegyi üzemet.

A két tucatnyi objektumot tartalmazó listán a Zaporizzsjai Titánium- és Magnéziumüzem, valamint a mariupoli Azovmash bányászvállalat is szerepelt.

Még érdekesebb az a lista, ami a privatizációs döntéseket előszítő bizottsággal kapcsolatos. A karpat.in.ua portál közlése szerint az ukrán állam 2021-ben a privatizáció végrehajtását egy versenybizottságra bízta, amelynek tagjai az Állami Vagyonalap, a gazdaságfejlesztési és pénzügyi minisztérium képviselői.

Ez a bizottság pedig tanácsadók bíz meg a magánosításra kijelölt vagyon, valamint magának az árverésnek az előkészítésére. Ebből a célból a világ 10 vezető könyvvizsgáló vállalatát is felkérték, ezen a listán pedig beszédes cégnevek is szerepelnek:

• Ernst & Young,
• Rothschild & Co Polska sp. z.o.o.,
• Deloitte & Touche,
• Lazard Freres SAS,
• PwC,
• CMS Cameron McKenna SLC,
• Concord Consulting

Az aukció online platformon zajlik.

Körkép.sk