Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jean-Francois Badias

 

Az Európai Bizottság közzétette legújabb gázársapka-javaslatát, amely megpróbálja kordában tartani a piac torzulásait, vagyis az „extrém piaci árkörülményeket”. Ezúttal olyan mechanizmusokat javasolt a Bizottság, amely bizonyos körülmények között automatikusan bekapcsol, de egyebek mellett kötelező gáztakarékosságot is előírna a tagállamoknak. Már azt is tudni lehett, milyen maximális ár esetén avatkoznak be az irányadó holland gáztőzsde folyamataiba. A javaslat lényege, hogy az energiaügyi miniszterek  november 24-én esedékes találkozóján már tárgyalhatnak a csomagról. Kemény vita lesz.

 

A gázár jelenleg ismét felfelé araszol, ám a 120 euró/megawattórás ár viszonylag messze van az augusztusban mért rekordszintű 340 eurós ártól, ami valóságos vérengzést indított el a vállalati szférában is.

 

A mostani javaslat azt mondja ki, hogy ha az alábbi két körülmény egyidejűleg fellép, akkor automatikusan kihirdetik (január 1-jétől kezdődően) az árplafont:

 

 hirdetes_810x300  
  • Az első körülmény maga a gázárplafon, amit 275 euró értékben határoztak meg a legközelebbi lejáratú határidős gázkontraktus elszámolási árára értelmezve. Magyarul: az első feltétel akkor teljesül, ha a holland tőzsdén a gáz megawattóránkénti ára átlépi a 275 eurós határt.
  • A második körülmény némileg bonyolultabb: a feltétel akkor teljesül, ha a holland tőzsdei árak az elmúlt két hétben 10 egymást követő kereskedési napon legalább 58 euróval haladták meg az LNG referenciaárait.

 

Ha a két körülmény egyidejűleg fellép, akkor az Európai Bizottság automatikusa kihirdeti a korrekciós mechanizmust, és már másnap nem köthetők adásvételek 275 eurónál magasabb áron. 

 

Ezenfelül Brüsszel kötelezné a tagállamokat, hogy beavatkozás esetén a tagállamok kötelesek lennének jelenteni Brüsszelnek, hogy milyen takarékossági intézkedéseket foganatosítottak.

 

Maga az egész beavatkozás megszüntetését is feltételekhez kötné az EU.

 

  • Az egyik feltétel a fenti második, LNG-referenciárakra vonatkozó kitétel megszűnése.
  • A második, „az uniós gázpiac ellátásbiztonsága”, magyarul: az az eset, amikor a gázársapka miatt az eladók nem akarnak Európának eladni gázt az ársapka miatt – aminek veszélyére a németek, a magyar kormány és a hollandok is figyelmeztettek korábban.

 

Nagyon fontos része a javaslatnak, hogy a Bizottság a javaslat elfogadása után azonnal gázpiaci vészhelyzetet akar hirdetni, vagyis kötelező 15 százalékos takarékosságot róna ki a tagállamoknak (ez jelenleg csak javaslat). 

 

Brüsszel megint trükközik

 

Az nem teljesen világos, hogyan aktiválhatnák a kötelező takarékossági intézkedéseket, hiszen ezt a nyáron elfogadott gázszolidaritási mechanizmus szabályozza, amelyet úgy írtak meg – a tagállamok nyomására -, hogy vészhelyzet legalább öt tagállam kezdeményezésére az Európai Tanács jóváhagyásával rendelhető el.

 

A Bizottság ezt a jogkört eredetileg saját magának szánta, ám a tagállamok akkor nem akarták ilyen hatalommal felruházni. Most úgy tűnik, hogy a gázársapkába becsempészve próbálná meg Brüsszel magához ragadni a gyeplőt. Persze nem ok nélkül.

 

Bármilyen magabiztosnak is tűnnek a nyugati politikusok és a brüsszelu tisztviselők nyilatkozatai, nincs elég gáz a piacon ahhoz, hogy orosz gáz nélkül Európa újra fel tudja tölteni a gáztárolóit és el tudja látni gazdaságát. Idén a feszültségek és folyamatos csökkentések ellenére jelentős orosz gázszállítmányok érkeztek, jövőre vélhetően ezek csaknem teljesen elapadnak (legalábbis a legtöbben ebből indulnak ki).

 

Az már egy másik kérdés, hogy Brüsszelben egyfolytában azzal nyugtatták az európai lakosságot, hogy van elég gáz, ott az LNG, tele vannak a gáztárolók, és nem kell orosz földgáz. Ezek után nem lesz könnyű megmagyarázni, miért van szükség mégis gázellátási vészhelyzet meghirdetésére…

 

Körkép.sk

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!