Egyre jobban szétnyílik a gazdasági olló Szlovákia és legfontosabb viszonyítási pontja között

Nyitókép forrása: pexels.com

Egyre jobban szétnyílik a gazdasági olló Szlovákia és legfontosabb viszonyítási pontja, Csehország között. A három évtizede még közös államban működő két gazdaság azóta igen eltérő tempóban halad. Szlovákia az elmúlt évtizedben lemaradt, gazdasága kifulladt, mind tőkebeáramlás, mind innováció tekintetében. A gazdaság alapvető gyengeségeit sem sikerült orvosolni, sőt, csak mélyíteni.

Az elmúlt harminc évben Csehország gazdasága az uniós átlag 92 százalékára dolgozta fel magát. Szlovákia sokkal mélyebbről, de jóval dinamikusabban veselkedett neki ennek a célnak, ám az elmúlt élvtizedben megrekedt a 70 százalék körüli szintnél, sőt, apró visszalépéssel 2022-ben már csak az uniós 69 százalékát produkálta.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egy főre jutó nemzeti kibocsátás Csehországban 5000 euróval több, mint Szlovákiában (20 ezer euró).

   

A különbség azért is elég feltűnő, mert a fő kontúrokban a szlovák és a cseh gazdaság eléggé hasonlítanak egymásra: mindkét ország gazdaságának nagyjából negyedét az ipar viszi a hátán. És mindkét országban stratégiai helyet foglal el a gazdaságban az autóipar. Nagy különbség azonban, hogy Csehországban sokkal jobban állnak a magasabb hozzáadott értéket képviselő ipari termelés területén, vagyis az innovációban és kutatás-fejlesztésben. A magasabb hozzáadott érték azt jelenti, hogy technológiák honosodnak meg az országban, és nem a könnyen elköltöztethető és leépíthető összeszerelő üzemek dominálnak.

Ugyanakkor már nem az innováció a fő probléma, hanem az autóipar maga. Az autóipar 2019-től mintha elérte volna teljesítőképessége csúcsát, mind piacméretben, mind termelésben, mind technológiában. Az elmúlt három évben a gazdasági hírekben a belső égésű motorok alkonyáról olvashattunk, meg olyan energiaforrások alkalmazásáról, ami lényegében kizsigereli az egész autóipart. Különösen Európában, ahol a termelés (és a foglalkoztatás) nagy része a belső égésű motorokra alapul.

Ez Csehország és Szlovákia számára is veszélyes helyzet. A cseh export 20 százaléka, a szlovák gazdaság 30 (!) százaléka függ az autóipartól. Ez magyarul azt jelenti, hogy az elmúlt bő tíz évben elmulasztott gazdaságpolitikai fejlesztések hamarosan visszaütnek, és az átállás (a késői reakció miatt) fájdalmas lesz és valószínűleg hosszú.

Más téren kevésbé pesszimista a látkép. Az ugyanis vitathatatlan, hogy az elmúlt 30 évben nőtt az életszínvonal. Az életszínvonal-index négy összetevőt vizsgál: az átlagos várható élettartamot születéskor, az iskolában eltöltött évek számát, a képzéssel eltöltött évek számát és a bruttó nemzeti nyugdíjnagyságot egy főre vetítve.

Az index szerint Szlovákia a 90-es évekbeli 0,69-ről 2021-re 0,85-re fejlődött, ami kifejezetten jó adatnak mondható (még ha nem is így érezzük). Csehország 1990-ben 0,74-ről indult és 2021-ben 0,89-nél tartott.

Persze, az elért eredményeket a most kibontakozó megélhetési válság könnyen átírhatja. Az előbbi index például biztosan nem kétszámjegyű inflációval számolt. Egy biztos, az előttünk álló 2023-as esztendő sok kihívást tartogat gazdasági téren is.

Körkép.sk, Teraz.sk