Nyitókép forrása: rtvs

 

A kassai vasmű tavalyelőtt még az ország egyik legjövedelmezőbb vállalata volt 874 millió dolláros nyereségével. Az acél ára szárnyalt, a kereslet nagy és stabil volt. Még a tavalyi év első fele is jól nézett ki, 537 millió dolláros hozamot produkált, pedig akkor már gyülekeztek az energetikai viharfelhők, amelyek aztán elérték és alaposan meg is tépázták a vállalatot. A harmadik negyedévben már mínuszba fordult a nyereség, elsősorban az egekbe szökő energiaárak miatt. A plusz félmilliárd euró mínusz 32 millió euróra olvadt.

 

Az irdatlanul magas energiaárak miatt a három nagy kohóból kettőt leállítottak, hogy csökkentsék a veszteségeket, amelyek így is 68 millió euróra híztak a tavalyi év utolsó három hónapjában. A végösszeg egyébként így sem rossz, mivel 444 millió dolláros nyereség maradt a végén.

 

A Hospodárske Noviny cikke azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a válságos idők nem értek véget, és a veszteséget okozó körülmények (ukrajnai háború, energiaválság) megmaradtak, így az idei év komoly kihívások elé állítja a céget.

 

 hirdetes_810x300  

A kassai vasművet birtokló U.S. Steel év végi adatai is ezt jelzik: az utolsó negyedben egymilliárd dollárral esett vissza a nyereség, szerény 174 millió dollárra.

 

A HN kiemelte, hogy a kassai üzem tavaly 3,8 millió tonna acélt gyártott le, tavalyelőtt azonban 5 millió tonnát, ami jelentős visszaesésnek számít (megjegyezzük, az energiaválság miatt egyelőre nem úgy fest, hogy a trend prozitívba váltana át).

 

Az okok között több tényező is szerepelt. Az első és legfontosabb az energiaválság volt. A második az eredetileg Ukrajnából várt nyersanyagok (koksz, szén, vasérc) elmaradása, amiért a háború felelős.

 

A kilátások továbbra is rosszak. Az Európai Acélgyártók Egyesülete, az Eurofer szerint az elmúlt négy év alatt idén a harmadik válsághullám éri el az ágazatot.

 

Ugyanis már nemcsak a háborúról van szó, hanem az ellátási és beszállítói láncok összeomlásáról. Ugyanez sújtja az autóipart is: magas energiaárak, nagy terhet jelentő emissziós kvóták (értsd: brüsszeli klímapolitika), input nyersanyagok hiánya, magas infláció. És ez nemcsak szlovákiai jelenség, hanem egész Európában érzékelhető. Németországi és spanyol nagy kohókat is leállítottak az energiaválságra hivatkozva.

 

A HN egyébként már tavaly megszellőztette, hogy a vasmű eladósorba került. A cégvezetés nem erősítette meg az információt, de nem is tagadta. A lap azonban úgy tudja, hogy a vasműért a cseh Sev.en Energy és a magyar MOL olajtársaság érdeklődik. A vasmű vezetésével azonban nem jutottak dűlőre, mert nagyságrendes különbségek vannak a vételárat érintő elképzelésekben. A MOL és a Sev.en is 800 millió körülire taksálja a vasmű értékét, az amerikai anyacég azonban 1,5 milliárd eurót kér érte (ugyanannyit, mint 2017-ben, pedig akkor még nem volt válság).

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.