Iszonyatos összegeket költenek az uniós tagállamok az infláció megfékezésére

Nyitókép forrása: pixabay.com

Nyolcszázmilliárd euró. Ennyit költöttek az európai államok arra, hogy megvédjék a háztartásokat a elszálló energiaáraktól – áll a Bruegel agytröszt egy friss tanulmányában. A lista tetején Szlovákia szerepel, mint az energiárak kompenzálására GDP-arányosan legtöbbet fordító tagállam.

A Bruegel ezt a listát azonban nem dicséretként állította össze. Többek között az Európai Központi Bank is azt szorgalmazza, hogy a tagállamok költsenek kevesebbet a lakosság és a vállalatok megsegítésére, mert a kormányzati támogatások rásegítenek az inflációra. Az érem másik oldala szerint a legtöbb pénzt épp a németek, a franciák, a britek és az olaszok költik saját gazdaságuk megsegítésére.

Az sem mellékes, hogy az állami támogatások komoly feszültséget teremtettek a tagállamok között. A jobb anyagi helyzetben lévő országok nagyobb és szélesebb körű támogatásokat tudnak biztosítani, így növelhetik versenyelőnyüket a többi országhoz képest. Magyarul: vállalataik túlélhetik az energiaválság és az infláció nehézségeit, belső keresletük stabil maradhat, míg más országokból távozik a tőke, csökken a lakosság vásárlóereje.

   

A Bruegel eredményeinek legszembeszökőbb eredménye, hogy a támogatások GDP-arányos nagysága tekintetében Szlovákia áll az élen:

• 9,1 milliárdos támogatási keretével (az összeg a költségvetésben elkülönített tételeket is tartalmazza, azokat, amelyek még nem kerültek felhasználásra), bár csak a 11. legnagyobb csomagot különítette el, de
• ez a szlovák GDP 9,3 százaléka, ami arányosítva több, mint amit a németek költenek a saját GDP-jükből támogatásokra.
• A képet azonban árnyalja, hogy ez a 9,1 milliárd euró egy főre lebontva 1650 eurót jelent, ami a 8. legnagyobb Európában (megelőzve egyébként a briteket is).

Ez egy tekintélyes eredmény, bár egyelőre még csak papíron van, az összeg nagy része az év folyamán kerül felhasználásra – hogy a teljes összeg a lakossághoz és a cégekhez kerül, arra ne vegyünk mérget. Többek között azért sem, mert az energiaárak befagyasztásához szükséges megállapodások némelyikét még nem ütötték nyélbe, sok a nyitott kérdés a távhőszolgáltatók esetében is, ahogy azt sem lehet megjósolni, mennyi cég tud majd élni a kompenzáció lehetőségéve.

A Bruegel némileg pontatlanul fogalmaz, mert ezek az összegek nemcsak az energiaválság mérséklésére, hanem az inflációs hullám megfékezésére is szolgálnak.

A lista másik érdekessége, hogy a legnagyobb országok eresztették el a gyeplőt a legjobban. A legnagyobb támogatási csomagot nem meglepő módon a németek alakították ki: közel 270 milliárd eurós puffert hoztak létre. A második helyen messze lemaradva a britek jönnének (103,3 milliárd euróval, de mivel Nagy-Britannia már nem EU-tag, az uniós második helyezett Olaszország lett 99,3 milliárddal, szorosan mögötte Franciaország áll 92,1 milliárd euróval.)

Az uniós tagállamok három legnagyobbika az összes tagállami támogatás közel bő kétharmadáért felel (69 százalék).

Az biztos, hogy a gazdasági nehézségeknek még nincs vége. Az energiaválság legutóbbi hulláma ugyan lecsengett, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy tavasztól ismét turbulens lesz az energiapiac. Az infláció is mérséklődni látszik, de továbbra is a háború előtti szint többszöröse, ráadásul az élelemiszerek drágulása kétszámjegyű tempót diktál.

Körkép.sk