Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

 

A lakomának vége. Szlovákiának konszolidálnia kell a közfinanszírozást és el kell kezdenie takarékoskodni – ezekkel a szavakkal vezette fel Peter Kažimír, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke a bank legutóbbi gazdasági előrejelzését, amely a közszféra rohamosan romló gazdálkodásával számol. A költségvetési hiány idén több mint 7 milliárd euróra rúg, ami a bruttó hazai össztermék 6 százalékát jelenti (ez az uniós irányadó érték 2 százalék).

 

A nemzeti bank a pazarlásra tett utalás mögött elsősorban a megélhetési válság elleni intézkedéseket érti, mint az energiaárak szabályozása és kompenzációja, az áfacsökkentés, az úgynevezett „ingyenebéd” az iskolai menzákon, vagy a magasabb családi pótlék és szociális juttatás.

 

A fenti intézkedések zöme Igor Matovičhoz és Eduard Hegerhez köthetők, vannak tételek, amelyek még Robert Fico kormányzása idején jelentek meg a költségvetésben.

 

 hirdetes_810x300  

A problémát a nemzeti bank elemzői abban látják, hogy míg a szociális juttatások ráfordításai nőttek, a gazdasági körülmények romlottak. Ezt tükrözi az Eurostat legutóbbi statisztikája, amely szerint az egy főre eső hazai össztermék vásárlóerő-paritáson számolt értékében Szlovákia nemhogy közeledne az EU átlagához, hanem tavaly (több évnyi stagnálás után) elkezdett távolodni tőle. 2015-ben még az uniós átlag 78 százalékán álltunk, tavaly 67 százalékra estünk vissza. Szlovákiát megelőzte Magyarország, Lengyelország, Románia, Horvátország, de még a pénzügyi válság következményeit nyögő Görögország is.

 

A Szlovák Nemzeti Bank számai mindenesetre érdekes trendet mutatnak. A koronavírus például nagyobbat ütött anno, mint az orosz-ukrán háború miatt hektikussá váló tavalyi év. A tavalyi GDP-növekedés vélhetően 3,3 százalék körül alakul majd, ami 2,2 százalékponttal mégiscsak jobb, mint a 2021-es év adata. Ez azonban gyorsan meg fog változni.

 

Az idei év költségvetési hiánya 6,1 százalék körül mozog majd, 2024-ben pedig 6,6 százalékon (erre nem kell mérget venni, választások után leszünk, és a kormányzati ciklus elején a politika előszeretettel nyirbálja meg a korábbi jóléti intézkedéseket – a szerk.).

 

A magas deficitért az NBS a szociális juttatásokat okolja. Csak az energiaválság hatásainak közvetlen kompenzációja 3 milliárd eurós kiadást jelent, ezt uniós forrásokból további 1 milliárd euróval toldják meg. És már most elhangzottak olyan kijelentések, hogy az energiaárak árának leszorítása 2024-ben, sőt 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben is megmarad. Ha az energiaárak szárnyalása velünk marad, igen fogós kérdés lesz, hogy miből lehet mindezt finanszírozni.

 

A kiadásokat tovább növeli a beruházások növelése és a kamatköltségek emelkedése. Hiszen az Európai Központi Bank meredek kamatemeléssel próbálja letörni az inflációs válságot, ami viszont megdrágítja a hiteleket (legyen szó lakáshitelről vagy vállalkozói hitelről, befektetésről vagy beruházási kölcsönről).

 

Az NBS még 2025-re is 4,9 százalékos deficitet jósol a jelenlegi pályagörbe mellett. Ugyanakkor azt hangoztatja, hogy van lehetőség a takarékoskodásra. Főleg akkor, ha a mostani energiaválságot és inflációt kezelni hivatott intézkedések csak egyszeri támogatások lesznek. Ha az állam nem tartja fenn őket, akkor a deficit 3-4 százalék között lesz az idén is. Ez jó az államkötvényeknek, rossz a lakosságnak.

 

A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) némileg árnyaltabb képet fest. A testület arra hívta fel a figyelmet, hogy a deficit nagysága inkább lefelé fog a jövőben módosulni, mint felfelé, például az olyan még függőben lévő, de valószínűleg nem megvalósuló intézkedések miatt, mint a gyerekek szabadidős foglalkoztatására szánt állami támogatás.

 

Jóval nagyobb problémát látnak abban, hogy várhatóan a válság miatt csökkenni fog az adóbevétel, mivel már elkezdett zuhanni a fogyasztás is az infláció hatására, illetve a vendéglátásban bevezetett áfacsökkentés és a családi adóbónusz felemelése okán. A kiesés 770 millió euró körül lehet majd.

 

A helyzeten javíthatna a nagy cégek megadóztatása, ám az nem a tervek szerint valósult meg például az Eustream vagy a Szlovák Villamosművek esetében, így a kormány visszavonulót fújt. Most a Slovnaft megadóztatásától várnak szűk félmilliárd eurót a költségvetésbe, ám az ország egyetlen finomítója az államfőnél próbálja kijárni, hogy vétózza meg az erről szóló megállapodást.

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!