Kezdődik: az új kormány várhatóan csökkenteni fogja az energiatámogatások mértékét

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Az előző kormány állítása szerint a lakossági energiaárak nyomott árazását még évekig fenn tartották volna. Már akkor is kétséges volt, hogy az idei árkompenzációs csomag, ami önmagában is 3,5 milliárd euróval dobta meg a költségvetést, fenntartható lesz-e egyáltalán. A kétségek most tovább nőnek a szakértői kormány megalakulásával, amelynek egyik prioritása épp a költségvetés konszolidációja. Az új pénzügyminiszter, Michal Horváth ráadásul már tavaly – akkor még a Szlovák Nemzeti Bank elemzőjeként – arról beszélt egy interjúban, hogy az energiaárak mesterséges letörése nem fenntartható a költségvetés számára.

Maga Ódor Lajos kormányfő is jelezte, hogy a kormány egyik kiemelt célja egy olyan költségvetés kidolgozása, ami elfogadható lesz a választások után felálló új kormánynak is. A választásokra szeptember 30-án kerül sor, valószínűleg legalább egy hónapig eltarthatnak a koalíciós tárgyalások, de tarthat sokkal tovább is.

Nagyon valószínű, hogy a koalíciós tárgyalásokon a költségvetésről szóló elvárások kulcsszerepet fognak játszani. Azt sem nehéz elképzelni, hogy a liberálisok akadályoznák a koalíciós kormány létrejöttét, amennyiben az nem fogadja el a konszolidációs költségvetést. 

A konszolidáció alatt viszont megszorításokat kell érteni. A költségvetési hiány közel négy százalékos lesz idén, az államadósság közel 60 százaléka a GDP-nek. Ennek ellensúlyozását bevételek növelésével vagy kiadások csökkentésével, esetleg mindkettővel lehet elérni. Ez pedig magyarul az inflációellenes, családtámogató és energiárakra vonatkozó hatalmas kiadások csökkentésének szándékát jelentheti.

A pénzügyminiszter egyelőre konkrét lépésekről nem beszélt – érthető politikai okokból, nyilván nem a legnépszerűtlenebb intézkedésekkel kell kezdeni a szakértői kormány regnálását.

Ugyanakkor kinevezése előtt, még az NBS szakértőjeként a Hospodárske Noviny-nek nyíltan arról beszélt, hogy a lakossági energiaárak lenyomása nem fenntartható. A cégek és háztartások energiakompenzációs csomagja a költségvetésnek egy hatalmas, 3,5 milliárd eurós részét teszi ki.

Horváth erről még tavaly év végén beszélt, kijelentve, hogy a „nem célzott energiatámogatás csak elodázza a problémákat”.

„A világgazdaságban mély strukturális változások indultak meg, amelyek összefüggenek a tartósan magas energiaárakkal. Senki sem számít arra, hogy visszatérünk majd a válság előtti szinthez, vagy valami ehhez hasonlóhoz. Ebből az következik, hogy nálunk valamikor vissza kell állítai az árakat a reálishoz”

fogalmazott, hozzátéve, hogy idén mintha „egy alternatív valóságban élnénk”, ahol nem érintenek minket a globális folyamatok, de egy nap szembe jön a valóság. 

„Minden további intézkedést, amivel meg akarnánk védeni a gazdaságunkat az energiaárak emelkedésétől, nagyon nehéz lenne megvalósítani a következő években”

emelte ki.

Ennek alapján a konszolidáció, amit az új kormány tervez, a háztartások és vállalatok köré vont inflációs gátat valószínűleg le fogja bontani. Ha nem is egy lépésben, de a folyamatot elindítják a költségvetéssel.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az energiaárak fokozatos emelésével az előző kormányok is számoltak, különösen azután, hogy a gazdasági minisztérium nem tudott megállapodni a Villamosművek külföldi befektetőivel a lakossági áramárak szavatolásáról. Ám ha tényleg a reálishoz fogják közelíteni az árakat, akkor a korábban jelzettnél jóval fájdalmasabb lesz a háztartások és vállalatok számára.

A Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2024-ben a földgáz ára várhatóan 69 százalékkal emelkedhet még állami beavatkozás mellett is – anélkül 150 százalékkal. Az áram jövőre 34 százalékkal lesz drágább.

Körkép.sk