Amíg Magyarország nem függeszti fel az egyoldalú tilalmát, a szlovák gazdáknak szánt támogatást nem fizetik ki

Nyitókép: EC/Gediminas Sas

Budapest továbbra sem oldotta fel az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó egyoldalú tilalmat, amellyel Szlovákia, Lengyelország és Bulgária pénzügyi támogatását fenyegeti. Amíg az Orbán-kormány nem teljesíti azt, amit ígért, addig nem lehet szavazni a 100 milliós csomagról – írja az Euractiv.sk.

Szlovákia áprilisban egyoldalúan megtiltotta a mezőgazdasági termékek Ukrajnából történő behozatalát. Három másik szomszédos ország is így tett: Bulgária, Lengyelország és Magyarország. Ennek a rendszertelen lépésnek a visszavonásáért cserébe az EU újabb segélycsomagot ígért azoknak a gazdáknak, akik arra panaszkodtak, hogy az ukrán gabona kiszorítja őket a piacról.

Az egyoldalú tiltások szembemennek az európai joggal, mivel a kereskedelem az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság ezeket az egyoldalú intézkedéseket európai intézkedésekkel váltotta fel, amikor ideiglenesen felfüggesztette a búza, a kukorica, a repce és a napraforgómag importját öt közép-európai államba, köztük Romániába.

   

Ennek ellenére Magyarország még nem oldotta fel az egyoldalú tilalmat. Ez derül ki az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozója előtti előkészítő értekezletről származó forrásokból. A Bizottság képviselője az ülésen azt mondta, hogy amíg Magyarország nem vonja vissza egyoldalú intézkedéseit, addig a második segélycsomag „nem hajtható végre”, mert nem lehet róla szavazni.

Így Magyarország nemcsak saját gazdái, hanem a bolgár, lengyel, román és szlovák gazdák számára is késlelteti a segélyek kifizetését. Szlovákia több mint ötmillió eurót kap ebből a csomagból.

Tárgyalás a harmadik csomagról

Az első segélycsomagot már márciusban kiosztotta az Európai Bizottság. Ez a csomag 56,3 millió eurót tett ki, és Bulgáriába, Lengyelországba és Romániába irányult.

Magyarország álláspontja ellenére az Európai Bizottság nyitott a harmadik segélycsomag kérdésére is. Az ülésen a Bizottság képviselője megismételte a tagállamok felé irányuló felhívást, hogy számoljanak be a régióik problémáiról, ami segít a Bizottságnak eldönteni, hogy „biztosítsák-e a harmadik forráscsomagot a tartalékon belül, és ha igen, milyen mértékben”.

E hónap elején tizenkét uniós mezőgazdasági miniszter küldött levelet az Európai Bizottságnak, amelyben bírálta a közép-európai országoknak szánt segélycsomagokat. A miniszterek azt állították, hogy a Bizottság nem átlátható módon osztja szét a pénzt.

Tüntetések az utcákon

Ezen a héten Brüsszelben a lengyel, cseh, szlovák és román mezőgazdasági kamarák képviselői vonultak utcára. Tiltakoztak az agrár-élelmiszer-termékek kereskedelmének Ukrajnával való további egy évre történő lazítása ellen.

„Az egyes országoknak kifizetett kártalanítások jóval az előírt szint alatt maradnak” – írták közös levelükben a tüntetők, rámutatva, hogy nem minden kelet-közép-európai ország, amelyet az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációja érint, kap kártérítést.

„Hangsúlyozzuk, hogy támogatjuk Ukrajnát, az ukrán népet és az ukrán gazdálkodókat […], és támogatjuk Ukrajna támogatását, de ez a támogatás nem veszélyeztetheti az Európai Unió gazdáinak életképességét és versenyképességét, és nem vezethet felszámolásukhoz”

– írták.

Körkép.sk