Nyitókép: maszol.ro
A Gyertyaszentelő Boldogasszony egy katolikus ünnep február 2-án, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli.
A gyertyaszentelés története
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe Mária tisztulásának napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária, negyven nappal Jézus születését követően, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.
Hiedelmek, népszokások
A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba, az úgynevezett egyházkelőre vagy avatásra, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében.
Gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy annak fényénél múljon ki a világból. Szentelt gyertya égett a halott mellett is. Mindenszentek napján és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken, húsvétkor és karácsonykor is meggyújtották.
Elterjedt hiedelem volt, hogy vihar, égzengés, villámlás és jégeső ellen szentelt gyertyát kell gyújtani. Valószínűleg hasonló védelmi célzattal falaztak szentelt gyertyát az épülő házba is, de a gyümölcsfákat is megveregették a szentelt gyertyával, hogy bőven teremjenek.
A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották vagy szalaggal átkötve a falra helyezték. Az Ipoly vidéki falvakban többnyire három gyertyát szenteltettek meg, a kisebbet égzengéskor, viharban vették elő, a nagyobbak közül az egyiket a nagybeteg vagy haldokló kezébe adták.
A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Egyes értelmezések szerint a viasz Jézus emberi természetére emlékeztet, a világosság istenségére. Mások úgy magyarázzák, hogy a gyertya a halandóság szimbóluma, mert magát felemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kapcsolódó időjóslások
Gyertyaszentelő nevezetes nap az időjóslásban is. Általában úgy vélik, ha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ezért „Gyertyaszentelőkör inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön„. A Mura vidéken úgy tartották: „Gyertyaszentelőkör, ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél.”
A Drávaszögben a tél várható hosszára jósoltak oly módon, hogy gyertyát szúrtak a földbe. Amilyen mélyen a sárba lehet dugni a gyertyát, olyan mélyen fog még fagyni a föld. A Bács megyei Topolyán úgy tartották, hogy minél hosszabb jégcsapok lógnak e napon az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek teremnek majd.
Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Ha pedig zord idő van, akkor megrázza a bundáját és kinn marad.
Forrás: magyarkurir.hu/mek.niif.hu
Nyitókép: Pécsi Egyházmegye
Megosztás:
Címkék: Főoldal Gyertyaszentelő Boldogasszony napja hagyományok halandóság időjóslások Jézus Krisztus Medve népszokások szentelt gyertya Szűz Mária világosság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
