Májusköszöntő magyarságünnepet tartottak Dunaszerdahelyen – képriport, videó-összefoglaló

Generációk gyűltek össze a városi szabadidőparkban, hogy egyéb más programok mellett együtt énekeljék el Kölcsey Ferenc költeményét, s hogy májusfaállítással köszöntsék a tavasz utolsó hónapját.

Dunaszerdahely Város Önkormányzata, a Csemadok és Magyarországról az Országos Baranta Szövetség szervezésében került sor a Magyar Majálisra Csallóköz szívében. A rendezvény igazi közösségi összefogással valósult meg, hiszen a szervezésbe a mintegy húsz Csemadok járásbéli alapszervezet mellett a Csemadokd járási Ifjúsági Bizottságának tagjai is bekapcsolódtak.

   

A május 3-a és 4-e közötti majális programkínálata sokrétű volt. Koncertek, táncprodukciók, előadások, mellett a fiatalok szórakoztatásáról és a DAC rajongókról sem feledkeztek meg. Bár az időjárás nem kedvezett, mégis sokan látogattak ki a jóhangulatú tavaszi rendezvényre. A kétnapos esemény alatt felcsendültek örökzöld slágerek, közismert dallamok, de népzene és örömmelódia is szólt.

Dobszóval és Bugár György „kisbírói” buzdításával kezdődtek a VI. Magyar Majális leglátványosabb percei: a magyarzászlós-felvonulás és a történelmi élőkép. „Boldog, Boldogtalan kapja össze magát, indul a felvonulás!” szólt Bugár György felszólítása a tavaszünnepély hivatalos kezdéseként, a felvonulásnál.

A jelenlévők mintegy 100 méteres piros-fehér-zöld zászlóval a kezükben vonultak énekszó kíséretében a szabadidőpark Életfájához, ahol körbeállták a Himnusz sorait. Szombaton kétszer is felcsendült a Himnusz.

A Csemadok szórványprogramja keretén belül a zoboralji magyarság is műsorszámmal kedveskedett az érdeklődőknek. A Körkép.sk-nak beszéltek arról, hogy többféle előadásuk is van, amivel több órát is ki tudnak tölteni. Legyen téma lánykérés, mennyegző, „vagy éppen válás” – tette hozzá humorosan az egyik szereplő.

A fellépők örömmel állapították meg, hogy egyre több fiatal űzi a népművészetet. A látványos népviseletbe öltözött asszonyok és férfiak előszeretettel kínálgatták a finom nagycétényi káposztás pogácsát és a zoboralji különlegességeiket.

A majális ideje alatt különböző kiállítások is voltak, mint pl. Karaffa Attila fényképkiállítása, de tudománytörténeti és népművészeti tárlat is megtekintető volt. Ez utóbbit a zoboralji magyarság majálisra látogatók csoportja hozta.

Az érdeklődők a zoboralji szép alkotások megtekintése közben azt is megfigyelhették, miképp készülnek a minták, hogyan történik a csipkeverés. Többen közülük tudásuk elmélyítése céljából csipkeverő-táborokba is jár. Megtudtuk azt is, hogy rendszeresen találkoznak, együtt alkotnak, tanulnak egymástól.

Míg az egyik sátor szegletében fakanalat forgattak, a másik sátor alatt a sodrófa kapott szerepet. A Csemadok illésházi alapszervezetének tagjai közül néhányan palacsinták százait sütötték jókedvvel, mások gondosan igazi csallóközi gulyást készítettek.

Eközben a csiliznyáradi kemencében már langallók sültek, melyhez a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének tagjai dagasztották a tésztát, metélték apróra a feltét hozzávalóit. A padányiak a szervezési munkálatokból vették ki a részüket,  a sárosfaikat ízletes réteseket hoztak, a jányokiak pedig gazdag sütemény- és pogácsakínálattal járultak hozzá a majálishoz.

A rendezvény óta májusfa dísziti a városi szabadidőparkot, melynek felállításában a barantások és a szervezők – ifj. Bugár György – is segítettek. A fát a Dunaág és az Ágacska Néptáncegyüttes díszítette, miközben Nagy Iván a Csallóközi Múzeum igazgatója, néprajzkutató a májusfa-állítás hagyományáról, ismérveiről beszélt.

A szervezőstáb elégedett volt a Magyar Majális sikerességével, hiszen a kedvezőtlen időjárás ellenére is a magyarok  megmutatták, hogy ha közösségi himnuszéneklésre és hagyományápoló májusköszöntésre kerül sor, akkor ott a helyük.

Bugár György reményeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy e lélekemelő napok meghozzák gyümölcsét úgy a helyi közösségekben, mind a felvidéki magyarságban.

Fotó, videó és szöveg: Laky Erzsébet