Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történelmünk egyik legkiemelkedőbb eseménye. A Szlovákiában elrendelt rendkívüli állapot miatt ma közösségenkben nem tudunk együtt ünnepelni, de otthonainkban fejet hajthatunk a hősök előtt. Ennek okán a Körkép.sk úgy döntött, hogy „szónoklatokkal” könnyíti meg megemlékezéseinket. Felkértük Lázok Attilát, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának titkárát, hogy ossza meg olvasóinkkal ünnepi gondolatait.
Gondolatok március 15. kapcsán
Ha nem is emlékezhetünk a megszokott módon, ha nem is élhetjük át az ünnepélyek felemelő érzését, azért emlékezzünk!
Emlékezzünk azokra, akik akkor márciusban – s tán nem is gondolták, hogy történelmünk nagy alakjai lesznek – bátran, önzetlenül kezdték el küzdelmüket.
Szabadságvágyuk nem korlátozta mások jogait, szabadságát, jólétét. Nem elvenni akartak bárkitől is bármit, hanem jövőt építeni a következő nemzedék számára.
Azt, hogy nekik és ma nekünk a szabadság az, ha gyermekünk anyanyelvén tanulhat. Szabadság az, hogy nemzeti szimbólumaink használati jogát senki el nem veszi tőlünk. Szabadság az, ha énekelhetjük himnuszainkat anélkül, hogy emiatt bárki megvetne bennünket. Nekünk, kisebbségben élő embereknek ezek a jogok jelentik a hazát. Ahol ezek adottak, ott mi otthon vagyunk. Ez lesz a mi szabadságunk, ezért kell megharcolnunk. Amit megszereztünk azt meg kell óvjuk, amit meg kell szereznünk, azért vállvetve kell harcolnunk.
Mi úgy ünnepelünk, hogy összegyűlünk, kívül és belül, nemzeti érzéssel felvértezve, méltóságteljesen.
A márciusi ifjak szabadságharca boldog érzéssel töltene el, ha az általuk elindított folyamat nem tragédiába torkollott volna, ha nem lopták volna meg eszméjüket, hitüket, álmaikat, a forradalmat zsarnokok és gyávák.
A parlamenti választások után fájót isztelgéssel adózhatunk nekik, és ezt százszorosan érezzük, hiszen mi, mai emlékezők, mi magunk is sok mindenben meglopottak vagyunk. Az 1989-es események után 30 évvel sem jogaink teljességét sem az elkobzott javainkat nem élvezhetjük és még képviseletünk sincs.
De egy Csemadokos nem adja fel! Küzdött, küzd és küzdeni fog!
A márciusi hősök emlékéért, tiszteletéért és a ma követelményeiért.
Lázok Attila
Fotó: Laky Erzsébet
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.