Több százan gyűltek össze a helyi római katolikus templomban, hogy újult erővel töltsék fel lelküket. Emelt fővel, büszkén érkeztek a XXX. Szent István-napok keretén belül tartott ünnepségre, hiszen a bölcs király egykor sziklára építette országát.

 

 

A szentmisét meghatódotton, áhitattal, s nyitott szívvel élték meg az egybegyűltek. Boldogan imádkoztak e szép ünnepen.

 

 hirdetes_810x300  

 

Mgr. Mahulányi József esperesplébános beszámolt arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt megalapította a magyar államiságot, hitet adott, egyházat szervezett, sőt  a kultúra is fejlődésnek indult.

 

 

„Szent István áldott jóbbjával ma is mutatja az utat, hogy visszataláljunk azokhoz az alapokhoz, amelyekre újabb évezredet lehet építeni. Mindenekelőtt rámutat a sziklaalapra, és ez a mi keresztény katolikus hitünk.” – fogalmazott az esperesplébános.

 

Beszélt arról is, hogy a mai világ egyik legnagyobb kísértése a közömbösség és a vallási szinkretizmus (valláskeveredés – szerk. megjegyzés). Rámutatott, hogy számtalanszor hallani, mindegy miben hisz az ember, csak valamiben higgyen. Pedig nem mindegy, miben hisz! „Számunkra az első Krisztus kell, hogy legyen!” – hangsúlyozta.

 

 

A nagymegyeri lelkipásztor rámutatott arra is, hogy hány ember vallja magát hívőnek, de a vallásgyakorlásra nem kerít időt. Pedig mindenkiben megtalálható az Isten utáni vágy. Elmondta, „Szent István király saját példájával, törvényeivel,  intézményeivel a keresztény hit sziklájára építette népe életét és ez a hit lassan átjárta, megtisztította, megszentelte kultúránkat, hagyományainkat.”

 

A jelenlévők közül többen is könnybelábadt szemmel hallgatták az esperesplébános megható és lelkesítő szavait. Főleg az idősebbek, akik már sokféle megrázkódtatást megéltek az évek során, mégis magyarok maradtak.

 

 

 

Mgr. Mahulányi József szentbeszédébe belefoglalta, fontos, hogy a hitünk gyakorlása mellett – ahonnan erőt merítünk – megkeresztelem azt, amivel foglalkozom, amit teszek. Az eszményeket. A munkámat. A családi életet. S ezáltal mindezeket átjárja a keresztény hit. „Egy nemzetnél se vagyunk alábbvalók; büszkék lehetünk a kultúránkra, hagyományainkra, őseinkre, sok szentünkre…” – nyomatékosította, hogy a jelenlévők szívébe íródjon, Szent István király ma is utat mutat mindnyájunknak.

 

 

Az ünneplő közösség az áldás után Szent István-napi menettel átvonult Szent István mellszobrához, ahol a kultúrműsor részeként Sörös Angéla szavalata, valamint Csémy Csillag Virág énekes produkciója hangzott el.

 

 

Bittera Zsuzsa, a Csemadok nagymegyeri alapszervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket és ismertette velük a jubileumi kulturális rendezvény múltját. Az államalapító Szent István életéről, nagyságáról az augusztus 22-én Nagymegyeren megemlékezőkhöz Boris Kollár, a Szlovák Parlament elnöke is szólt néhány szót.

 

 

A házelnök kiemelte, örömére szolgál, hogy a szombati többéves múltra visszatekintő, jubileumi rendezvényen együtt ünnepelhet a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy István király nemcsak a Magyar Királyságban (v Uhorsku) élő magyarok (uhorský) királya volt, hanem minden ott élő nemzeté, népcsoporté (etnikum). „Bevezette a kereszténységet, és tisztelte a hagyományokat (Ctil si tradície Velkomoravskej ríše)”. – zárta.

 

 

 

A Szent István-napi ünnepség szónoka a Nagymegyer testvérelepüléséről, Tipiógyörgyéről érkezett Németh Csaba (a Tápiógyörgyei Torockó Barátság elnöke) volt. Emlékeztetett arra, hogy a bölcs király megteremtette a keresztény államiság alapjait, biztosítva ezzel a magyar nép megmaradását, jövőjét Európában. A dicsőséges győzelmek mellett az elmúlt években többször ejtettek sebet idegenek a magyarok országán, sőt erőteljesen megcsonkították a független államiság határait (Trianon okozta állapot mély fájdalmat őriz a mai napig).

 

 

A szónok kiemelte, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradása azért kell, hogy fontos maradjon a magyarok számára, mert „ők ma a magyar kultúra végvárai; a magyar nyelv és irodalom, a történelmi, néprajzi és az épített örökség megtartói.” Ők azok, akik a legnagyobb részben végzik és tapasztalják azt a mindennapos küzdelmet, amely az értékek megvédésért és fennmaradásáért van.

 

 

„A lelkében ma is egységes és oszthatatlan magyar nemzetnek Európa más népeihez hasonlóan számos nehéz, emberpróbáló kihívással kell szembenéznie napjainkban és az elkövetkező időkben.” – jelentette ki a Tápiógyörgyei Torockó Barátság elnöke.

 

 

Németh Csaba rámutatott arra, hogy manapság olyan életet élünk, ahol az egyén érdekei a közösség fölé helyeződnek, sőt egy elanyagiasodó világ, a globalizáció mindenhova kiterjedő káros hatásai, a multikulturalizmust és a népek keveredéseit hirdető, a biológiai nemek határait összemosó újkeletű szellemiség kerül előtérbe. Ezzel szemben a mindennapok az általunk fontosnak tartott magyar megmaradás, illetve a nemzetek Európája helyett „a józan ésszel meg nem magyarázható beteges és abnormális jövőképet” vizionálnak mindannyiunk számára.

 

 

Beszédében nyomatékosította, hogy az évszázadok kemény munkájával megteremtett, s ránk hagyott Szent Istváni örökség múlhatatlan értékeiért való felelősségtudatban szükséges midennapjainkban gondolkodnunk, hogy az említett eredeti értékek az anyagországban és a külhoni magyar közösségekben is biztosan és hosszú távon megmaradhassanak. Szomorúan állapította meg, hogy Szent István elkeseredve tekintene arra, ami manapság a magyarok között van – népének megosztottsága, „amivel legtöbbször magunk válunk önmagunk legnagyobb ellenségeivé.”

 

 

Németh azt is összefoglalta, hogy a bölcs király nem minden téren lenne pesszimista, hiszen „éledező reménysugár és örömkönnyek jelennének meg az arcán, ha látná azokat is, akik napról napra, hétről hétre teszik elhivatottan dolgukat. Küzdenek az iskolákért, a magyar nyelvű oktatásért, bölcsődéket és óvodákat építenek, templomokat renoválnak és híveket gyűjtenek, megemlékeznek a nemzeti ünnepeinken, szobrokat emelnek és emlékhelyeket létesítenek, harcolnak a magyar nyelvű feliratokért, a nyelvhasználati jogokért, éltetik a magyar nyelvű sajtót és könyvkiadást, a magyar rádiót és online teret indítanak vagy éppen kedvenc csapatukat éltetve éneklik a magyar himnuszt és a Nélküledet.”

 

 

Végezetül Szent István vélhető gondolataival arra biztatott mindenkit, hogy minden kárhozat, keserűség, lemondás ellenére, amíg élünk ezen a földön a harcot, küzdelmet soha nem lehet feladni!

 

 

A megemlékezők az ünnepség végéhez közeledtével fejet hajtottak Szent István előtt, s a nagymegyeri mellszobránál a tisztelet koszorúit is elhelyezték.

 

 

Tiszteletet jelképező virágfüzérekkel többek között Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke; Jankovics Gyula tanácsos úr, Magyarország pozsonyi nagykövetségének küldöttje; Holényi Gergő polgármester és Lapos Ildikó alpolgármester (helyi önkormányzat); valamint oktatási intézmények, társadalmi és civil szervezetek képviselői vittek az emlékműhöz.

 

 

Az esemény végén a szlovák himnusz elhangzása után az ünneplő közösség együtt énekelte büszkén a Himnuszt, melynek hangja átjárta Nagymegyert és környékét.

 

Képeink:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotó és szöveg: Laky Erzsébet

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.