Nyitókép: nohat.cc

 

Az új esztendő első napján Mahulányi József, nagymegyeri esperes-plébánost kértük fel arra, hogy lélekerősítő ünnepi gondolatokat osszon meg a Körkép.sk olvasóival.

 

Jószerencse? Balszerencse? Ki tudja?

 

Egy ősi kínai történet elbeszélése alapján egy földművesnek egyetlen öreg lova volt, amit földje megmunkálására használt. Egy nap a ló elfutott a hegyekbe, és amikor a földműves szomszédai meghallották, sopánkodtak a földműves balszerencséjén. „Balszerencse? Jószerencse? Ki tudja?” – mondta a földműves.

 hirdetes_810x300  

 

Egy héttel később a ló visszatért a hegyekből egy egész ménessel, és ezúttal a szomszédok gratuláltak a földművesnek a jószerencséjéhez. „Jószerencse? Balszerencse? Ki tudja? – mondta a földműves.

 

Aztán, amikor a földműves fia próbálta betörni az egyik vadlovat, leesett a ló hátáról, és eltörte a lábát. Mindenki úgy vélte, hogy ez aztán igazán balszerencse. Csak a földműves nem, aki így szólt: „Balszerencse? Jószerencse? Ki tudja?”

 

Pár héttel később a hadsereg bevonult a faluba, és minden épkézláb fiatalembert arra kényszerítettek, hogy elmenjen a  háborúba. Amikor látták, hogy a földműves fiának el van törve az egyik lába, megengedték, hogy otthon maradjon. Mindenki nagyon örült a földműves jószerencséjének. „Jószerencse? Balszerencse? Ki tudja?”

 

 

Az élet bizony sokszor ilyen. Olykor úgy tűnik, jól mennek a dolgok, máskor meg úgy, hogy minden rosszul sikerül. Mi pedig hagyjuk, hogy életünk aktuális eseményei  irányítsák az érzéseinket, és befolyásolják cselekedeteinket. Amikor jól mennek a dolgok, örülünk, és azt hisszük, Isten most biztos velünk van. Ha rosszul mennek, elcsüggedünk, és azt gondoljuk, Isten biztosan elhagyott bennünket. A végén össze – vissza  hánykolódunk  körülményeink hatására.

 

Pillanatkép a nagymegyeri családi napról

 

Szent Pál írja a Filippieknek:

 

„Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővelkedni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővelkedésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.“ (Fil 4,11-13)

 

Bennünk válnak jóvá, vagy rosszá, szerencsévé, vagy szerencsétlenné életünk eseményei, függetlenül a körülményektől. Mi minősítjük az élet eseményeit valamilyennek. Viszont ha nem minősítenénk az adott szituációkat, hanem csak átadnánk magunkat az aktuális  történéseknek és megélnénk a pillanatot úgy, ahogy az van, sokkal könnyebben vennénk az élet nehezebb pillanatait is, sokkal könnyebben tudnánk megőrizni lelki kiegyensúlyozottságunkat.

 

 

Igazából nem kell aggódnunk a körülményeink miatt, mert bármi történik is : „Tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál” (Róm 8,28).

 

Az új év kitűnő alkalom arra, hogy ne csak földi apróságokat kérjünk, és fogadjunk, hanem valami nagyobbat, többet, mint csupán ez a földi. Keresztény emberként a legfontosabb újévi fogadalom ismételten az lehet, hogy legyünk jó keresztények. Vagyis éljünk a hitünk szerint.

 

Bízzuk
Újra
Életünket
Krisztusra!

 

Ez a legjobb újévi fogadalom, teendő és jókívánság az újesztendő minden napján!

 

Mahulányi József esperesplébános

 

Szeretetteljes és hiterősítő katolikus programok a Csallóközben

 

Vasárnapi helyzetkép Nagymegyerről

 

Szerkesztette: Laky Erzsébet

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 9 olvasónak tetszik ez a cikk.