Nyitókép: Laky Erzsébet
Manapság nehéz olyan tartalmas, szívmelengető előadásokra lelni, amelyekről hetekig beszél az ember. A családi hangulatú, összetartó erőtől duzzadó kultúrcsoportok terén sem állunk sokkal jobban.
A Felvidék szerte ismert Megmaradásunkért Kultúrcsoport a kivételek közé tartozik. Az eredetileg az identitáserősítés, közös kikapcsolódások céljából alakult csallóközi társaság kiváló pozitív példa e tekintetben.
Nemeshodosra utaztunk, hogy megnézzük, miképpen töltik a helyi Megmaradásunkért Kultúrcsoport tagjai a mindennapjaikat. Utána jártunk annak is, hogyan vészelték át a koronajárvány miatti korlátozásokat. Ezekről és jövőbeli terveikről faggattuk Bugár Ildikót, de rákérdezve arra is, mi a titka a példaértékű összetartásuknak.
Interjú
Nehéz és eddig ismeretlen időszak van mögöttünk. Ildikó, hogyan teltek „A Megmaradásunkért“ Kultúrcsoport mindennapjai a pandémia alatt?
Sok más kultúrcsoporthoz hasonlóan mi sem dicsekedhetünk. Mint közösség sajnos megéreztük a világban kialakult helyzet miatti korlátozásokat. A pandémia kezdetén, 2020 márciusában sok mindent tervezgettünk. Több felkérés várt ránk.
Úgy hazai, mint külföldi pódiumon szerettünk volna baráti közösségben fellépni. Amíg lehetett találkoztunk, gyakoroltunk, készültünk a fellépésekre. 2020. augusztus 20-án, amikor az enyhülés engedte részt vettünk Magyarországon, Kisapostagon az ottani Evangélikus Egyház és Hitközösség által megszervezett Szent István napi ünnepségen. Felemelő érzés volt úgy a közönség, mint a csoport számára az aznapi fellépésünk. Ez volt a kórusunk utolsó lehetősége szórni az igét, melegséget, szeretetet, az összetartozás érzését, és magyarságunk egységét közvetíteni szeretett közönségünk felé.
Hogyan bírtátok ezeket a napokat, heteket találkozás és gyakorlás nélkül, hiszen köztudottan egy összetartó csapat vagytok.
Sajnos a szigorú korlátozás mellékvágányra állították a csoportot. Minden gyülekezési lehetőséget megszüntettek az egészségügyi intézkedések. Ezt mi is megsínylettük. És nem csak „A Megmaradásunkért” Kultúrcsoport tagjai, hanem mindenki Sajnálatos módon csoportunknak nem csak az egymástól valótávollétet kellett elfogadnia. 2021 januárjában elveszítettük szeretett dalostársunkat és krónikásunkat, Póda Mártát, majd áprilisban a férjét, Póda Józsefet is. Hiányuk mély nyomot hagyott a kórusunk és az egész „A Megmaradásunkért“ Polgári Társulás tagjai lelkében.
Sajnáljuk, nyugodjanak békében… Ildikó, készültök valamilyen új darabbal?
Jelenleg, hogy némileg enyhültek a megszorítások, újra kezdhetjük a tevékenységünket. Csaknem egy évnyi kihagyás után találkoztunk boldogan egy rövid, egyenlőre még csak kültéri találkozás erejéig,ahol végre üdvözölhettük egymást. A hosszú, kulturálisan tétlen időszak és a bezártság után újra elkezdtünk tervezgetni, próbaidőt megbeszélni, gyakorolni. Személy szerint szeretném, ha a kóruson belül sikerülne rövid időn belül visszaállítani az egy évvel ezelőtti közös éneklést, hiszen már felkérések is érkeztek, amelyeknek szeretnénk eleget tenni.
Mit gondolsz, mennyire lesz szükség az identitáserősítésre az elmúlt időszak után?
Úgy gondolom, hogy még a lélekben erős embereket is megviselte, hogy akaratuk ellenére olyan áldatlan körülmények közé kerültek, amilyen az utolsó évben alakult ki nemcsak szűk hazánkban, hanem világszerte.
A megerősítésre, a jövőben bízó hitre, a közösségek megtartó erejére úgy érzem, most talán még nagyobb szükség van, és lesz, mint az eddigi évek során bármikor. Igen! És az identitástudatunk megerősítésére is. Az emberek az elmúlt időszak során akaratlanul is eltávolodtak egymástól. Más prioritások kerültek előtérbe.
A modern technika vívmányai segítségével az emberek otthonaikból, virtuális módon oldottak meg egyre több, az életvitelükhöz fontos dolgot. Személy szerint én magam is. Talán egy kicsit el is kényelmesedtünk ezáltal. Az embereknek újra meg kell találniuk az egymáshoz vezető utat. Nem elhanyagolható tény, hogy az ember társas lény, ezt nem szabad elfelejteni. Ezért szüksége van a közösségre, a közösségi megnyilvánulásokra,a mikro- és makroközösség megtartó erejére.
Hány tagja van a csoportnak?
Kultúrcsoportunk aktív énekkar tagjainak száma 2020-ban16 fő volt. Mellettük volt egy technikusunk és egy zenei kísérőnk. Mint említettem, sajnos egy dalostársunk eltávozott közülünk, de vannak, akik lemorzsolódtak. Számításaim szerint jelenleg a csoportunk 16-18 fővel kezdi újra szabadidős tevékenységét. Mindenképpen szeretnénk, ha családias hangulatban tudnánk folytatni a célkitűzéseinek. Nem zárkózunk el, sőt örömmel fogadnak új tagok csatlakozását is, akik szívéhez közel áll az általunk eddig is közvetített identitástudat megőrzése és erősítése.
Mióta működtök együtt?
„A Megmaradásunkért“ Polgári Társulás 2015-benalakult. A Megmaradásunkért Kultúrcsoport a Polgári Társulás és a hodosi Csemadok Alapszervezet mellett működő kultúrcsoportként tevékenykedik. Mai énekcsoportunk elődje, mely a „Gyöngyharmat“ nevet viselte,17 évvel ezelőtt alakult és a tagjai szép utat jártak be. Az éneklésnek Nemeshodosban hagyománya van. De nem csak az éneklésnek, hanem általában a kultúra művelésének.
Nemeshodosban citerazenekar és színjátszócsoport is működik, valamint hagyománnyá kezdi kinőni magát az évente megrendezésre kerülő „Hajlik a rózsafa” nótaest. Ezeknek a csoportoknak köszönhetően minden műfaj kedvelője megtalálja a szívéhez közelálló kulturális rendezvényt.
Mi az igazi célotok?
Talán az imént említettekben rejlik a válasz. „A Megmaradásunkért” Polgári Társulásunk elsődleges célja a kultúránk művelésének támogatása; az együtt élő nemzetek és nemzetiségek kulturális érzéseinek elmélyítése,és tiszteletben tartása, megbecsülése; valamint kulturális események szervezése.
Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek és az ifjúság színvonalas szabadidős tevékenységének biztosítására a kultúra berkein belül. Nem titkolt célunk a magyarságunk megtartása érdekében tevékenykedni, hiszen tudjuk – nyelvében él nemzetünk. Legfontosabb feladatunknak a magyar nyelv ápolását,a magyar kultúra megőrzését és a magyar nemzeti tudatunk megtartását tartjuk.
Hogyan tudtatok ilyen szorosan, szinte egy nagy családdá összekovácsolódni? Ezt a hangulatot jómagam is tapasztaltam azalatt az idő alatt, amit veletek töltöttem. Gyógyír volt megfáradt lelkemnek.
Ennek a családias légkörnek jómagam is részese lehettem, amikor veletek tartottam. Sok szeretetet, kedvességet kap köztük az ember. Ezt én is átéreztem és mai napig hálás vagyok nektek…
Őszintén örülök, hogy ilyen érzések kavarogtak és maradtak meg benned a velünk töltött idő alatt. Minden ember életében fontos a valahova tartozásélménye. Amikor közös érdeklődési körrel rendelkező emberek szeretettel és szívvel-lélekkel tesznek erőfeszítéseket a munkájuk láthatóvá tételéért, elmondhatjuk, hogy ez a közös, szeretettel végzett munka kovácsol össze bennünket. Egy nagy családdá alakít bennünket, a sok próba, gyakorlás, amelyből, ha valaki bármilyen oknál fogva kiesik, annak hiánya még sokáig nyomot hagy bennünk. Hát mi így működünk, szeretettel, odafigyeléssel egymás iránt.
Mi a titkotok, és mi a célotok, amit mindenképpen szeretnétek elérni?
Hogy mi a titok? Nem is tudom?! Talán szívtől-lélekig érni,ahogyan a Kormorán együttes énekeli:
„Ki szívét osztja szét, ő lesz a remény,
Ki szívét osztja szét, az élet csak övé,
Ki szívét osztja szét, követik merre jár,
hegyeken és tengereken túl értik majd szavát.”
Célunk tovább fejlődni, és olyan programokat összeállítani, amelyekkel meg tudjuk szólítani a Kárpát-medencei magyarságot – hiszen nem csak egy országban él nemzetünk. Valamint célkitűzésünk között szerepel a műsoraink által tudatosságra nevelni. Hangsúlyozni az anyanyelvünk és magyarságunk megtartásának, megvédésének és szeretetének fontosságát, szem előtt tartva önmagunk és egymás elfogadását, hogy merjünk magyarnak maradni a szülőföldünkön.
És újra csak dalainkból tudok idézni, miszerint – Van még dolgunk a világban,bőven van mit tenni …. Mi dalban mondjuk el:
Hát szóljon a dal, mint egy új remény,
a lelkünkhöz szólt és szétáradt, mint a fény.
Laky Erzsébet
Fotók: Laky Erzsébet
Szórakozás és ünneplés a nemeshodosi lakomán (képriport, videófelvételek)
Búcsút intettek a télnek Felső-Csallóközben – Dőrejárás képekkel
Összefogással búcsúztatták a telet a hodosiak és a nagyabonyiak – képriport és videóösszefoglaló
Ilyen volt a nemeshodosi nótaest – A főszervezővel beszélgettünk
Megosztás:
Címkék: a nemeshodosi Megmaradásunkért Kultúrcsoport Bugár Ildikó identitás magyarságtudat Nemeshodos
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.