Hagyományok

A májusfa ma a béke szimbóluma is – Képekkel

A májusfa a természet újjászületésének, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke

Nyitókép: Körkép.sk

 

A májusfa a hagyomány szerint a természet újjászületésének, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.

 

A monda szerint a májusfa azokra az időkre emlékeztet, amikor 12 tanítvány tanítani ment. Volt velük egy szent életű lány is, de nem hitték el róla, hogy ártatlan. Azt mondták az emberek: elhiszik, ha a földbe szúrt száraz gally reggelre kizöldül. A fa május hajnalára kihajtott.

 

“Szent Jakab és szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon. Ezt ebbéli cselekményéért a pogányok tisztátalan személynek nyilváníták, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt szent Jakab apostol napja virradójára (május 1-jén)”

 

– számolt be a szokás eredetéről a Magyarországi népszokások című gyűjtemény.

 

 

A májusfát vagy májfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes községekben a rokonlányoknál is állítottak a legények. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek az állítását ének és tánc kísérte. Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részéről a májuskosár köttetése volt. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve.

 

A rendszerváltás után némely településen hagyományőrző rendezvényként éledt újjá a májusfaállítás szokása, egy közös, községi fa felállításával a község főterén, vagy valamelyik frekventált közterületén, majd május végén a kidöntésével. Ilyenkor általában az állításhoz és a kidöntéshez egyaránt kapcsolódott valamilyen települési ünnepi rendezvény, táncos mulatság.

 

 

A májusfa állításának vagy ledöntésének szertartásos mozzanata volt a májusfára mászás is. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. A legények gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.

 

A Körkép.sk idén Ajnácskőn és Gömöralmágyban követte figyelemmel a községi májfaállítást. A helyi Csemadok szervezeteinek és aktív tagjainak jóvoltából mindkét helyen évek óta ápolják ezt a tavaszköszöntő, közösségi rendezvényt.

 

 

Szép örömteli hagyomány. Ám beszéd közben most a résztvevők szomorúságuknak is hangot adtak. A csúnya háborúról beszéltek, amely a szomszédságunkban zajlik, amely beárnyékolja a hagyományt.

 

„Mindig békében éltünk, csak elmúlik talán, csak vége lesz ennek a háborúnak.”

 

És többen hozzátették:

 

„A legfontosabb a Béke. Béke legyen, emberek!”

 

Mede Géza

Képek: A szerző felvételei

Felhasznált irodalom: Wikipedia

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Hirdetés (X)

Kövessen minket