Hagyományápolás citeraszóval mesterfokon – a nagyabonyi citerások vezetőjével, Moravek Ivettel beszélgettünk

Nyitókép: Körkép.sk/archív felvétel

A csallóközi citerások gyönyörű helyi, nemzeti értékeket bemutató autentikus népzenei csemegét játszanak. Az ősi hangszerrel való kreatív foglalkozás gazdagítja a magyarságot, erősíti az identitástudatot. Erre törekednek többek között a nagyabonyi citerások is.

A szervezet tevékenységéről, a fiatalok megszólításáról, valamint a zene fontosságáról faggattuk Moravek Ivett vezetőt. 

Kérem, röviden foglalja össze, mit kell tudni a nagyabonyi citerásokról. 

   

Zenekarunk 2009-ben alakult. Úgy kezdődött, hogy a nagyabonyi Csillagfürt népdalkör vezetője, Kiss Katalin sok-sok éven át próbált rábeszélni, hogy kísérjem a népdalkört. Mivel úgy gondoltam, egy citera kevés lenne a kísérethez, így sokáig ellenálltam (mondta lehajtott fejjel, némi mosollyal az arcán, felidézve a korábbi bizonytalanságát.) Úgy emlékszem, 2008-ban kezdődött az újítás a népdalkörben, ekkor végül kötélnek álltam.

Abban az évben jött citerázni Peller Katalin is (Huszár Ági anyukája) Dunaszerdahelyről. A következő évben 2009-ben a népdalkör egyik tagja Fučík Krisztina – Babi megkedvelte a citerát, és már együtt mentünk a népzenei táborba tanulni hárman friss citerások…. Addig mindössze kísértük a népdalkör…

Volt valamilyen segítségük?

Igen, eddig a magyaroszárgi Écs községből Farkas Márta az ottani daloskör vezetője személyében volt a segítségünkre.

Emlékszik még arra, hogy mikor kezdett el citerázni?

Igen, én 7-8 évesen kezdtem cietrázni Hodosban….

Említette a népzenei tábort. Azt hogy kell elképzelnünk, és miért volt fontos az a rendezvény?

A népzenei táborban megismerkedtünk Borsi Ferenccel, aki szakavatott citeraoktató, népzeneoktatási szakértő, mentortanár, a magyar kultúra lovagja és azóta a zenekarunk művészeti vezetője. A dalokat, csokrokat Ő állítja össze, évente ötször-hatszor (ahogy sikerül összehozni) konzultálunk – összpontosítunk… Ez valójában egy egész napos gyakorlást jelent.

Közben a zenekarunk is bővült két új taggal, Gazdík Katalinnal (aki Fučík Krisztina lánya) és Nagy Krisztinával. Ők szintén a népdalkör tagjai. Bár különböző korosztály vagyunk, mégis úgy érzem, megtaláltuk a közös hangot… És nem csak a citerákon! (mondja nevetve)

Mi volt az első dalcsokruk?

Az első közös csokrunk – A dunai székely dalok volt, amit én tanultam a népzenei táborban a haladó csoporttal. Ezt idővel megtanítottam  a citerásaimmal is… Nagyon szerettük ezt a csokrot (szintén Borsi Ferenc összeállítása).

Megközelítőleg mennyi dalcsokruk van?

Ha jól számolom, 23 csokrunk van. Két önálló CD-lemezünk van, az első 2017-ben jelent meg – Zöld búzában keskeny a gyalogút. A második 2020-ban jelent meg Aki megszomorít, meg is vigasztalít címmel.

Mi a helyzet a fiatalok megszólításával, az utánpótlás biztosításával?

A fiatalság megszólítása nem egyszerű dolog. Varga Zaránd Ágoston szülei kerestek meg pár évvel ezelőtt, vele sokáig foglalkozott Borsi Ferenc és én is. Zaránd a mai napig citerázik, hegedül, énekel.

Keresztlányomat, Pasztorek Biankát tanítottuk, de sajnos a tanulmányai miatt abbamaradt a citerázása. De még mindig csalogatom vissza a zenekarba, nem adtam fel!

Milyen ötletekkel próbál a fiatalok felé fordulni?

Volt pár éve olyan gondolatom, hogy az alapiskolákban kellene egy kicsit megmozgatni a gyerekeket. Nyár végén voltunk a nagymagyari alapiskolában egy nyári tábor utolsó napján bemutatni a citerákat a gyerekeknek.

Nagyon örültem, hogy kérdésünkre, miszerint ki szeretne megtanulni citerázni, sokan jelentkeztek. Megegyeztünk, hogy jövőre a népzenei tábor előtt felhívjuk az iskolát, hátha nem gondolták meg magukat a gyerekek! A táborba pedig mindenkit szeretettel várunk, köztük Önöket, a Körkép munkatársait is.

Hol szerezték be a hangszereiket?

A citeráinkat Magyarországon vettük. A nagy, úgymond „tenor“ citerákat Gulyás Ferenc Tárnokon készítette. A kicsi „prim“ citerákat Kecskeméti Róbert Sárszentmihályon – ezek a citerák C-hangolásúak. Emellett vannak még A-hangolású citeráink, ezeket Micsik Béla készítette Délvidéken, Törökbecsén.

Van olyan dal, amit kifejzetten szívesen játszanak?

Nincs. Mert mindegyiket örömmel játszuk. Évente legalább két új csokrot tanulunk meg a citerazenekarral. Ehhez jönnek még a népdalköri csokrok is.

Milyen dalokat játszanak leggyakrabban?

A dalok, amiket játszunk sokféle tájegységről vannak… Többek között al-dunai székely, zalai, moldvai, bácskertesi, écsi, jókai, gömöri, szlavóniai, galgamenti, bakonyi, nagymegyeri, zoboralji, mezőföldi, Délvidékről, Csókáról, sőt Kupuszináról is.

Amiket játszunk, lehet, hogy kevésbé ismertek a közönség köreiben, de gyönyörű helyi, nemzeti értékeket bemutató autentikus népzenei csemegék.

Miképp és hányszor próbálnak?

Hetente kétszer próbálunk, ha fellépésünk van és egyszer a népdalkörrel is. Számunkra fő szempont az autentikus népzene és a hiteles előadásmód, a hagyományőrző megszólalási forma. Az eredethű összeállításokat „C“-s és „A“-s hangolású citerákon adjuk elő, ami egyúttal hozzájárul a hagyomány sokszínűségének a megjelenítéséhez.

Milyen rendezvényeken szerepelnek?

Bárhol, ahova meghívnak minket. Legtöbbször falunapok, évzárók, természetesen Csemadok rendezvények. A szomszédos falukban és külföldön egyaránt. Volt, hogy sminkes versenyen citeráztunk Nyitrán vagy Vladimír Kyseľ keresett meg minket a Centrum pre tradičnú ľudovú kultúru igazgatója és a SĽUK (Slovenský ľudový umelecký kolektív) székhelyén Oroszváron játszottunk, így bekerülve a Digitálny fond tradičnej ľudovej kultúry című nemzeti projektbe.

Mik a közeljövőt érintő terveik?

Természetesen részt veszünk a népzenei vetélkedőkön is. Szerepelünk helyi, járási, országos és nemzetközi rendezvényeken.

Egyik közeli tervünk, hogy CD-inken keresztül ismertessük meg a közönséggel a kevésbé ismert népdalokat…megszerettetni a gyerekekkel, felnőttekkel a citerazenét, citerázást…ápolni, őrizni és figyelemmel kísérni a tájegységek népi hagyományait….

Tavaly szeptemberben volt a második CD-lemezünk bemutatója “AKI MEGSZOMORÍT MEG IS VIGASZTALÍT“- címmel. Ezen a népdalkörön és rajtunk kívül szerepeltek a Szőnyi Napraforgó citerazenekar, Csémi Csillag Virág és Navrátil Amira ifjú népdalénekesek, valamint a Hodosi citerazenekar….a CD megjelenését Nagybony község önkormányzata, a helyi Csemadok szervezete és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet támogatta. Az egész nem jöhetett volna létre a hangmérnök, Kovács János és tanárunk, mentorunk, Borsi Ferenc nélkül!

Augusztus 6-án részt vettünk a VII. Palóc Világtalálkozón, ahol kétszer is színpadra léphettünk. A következő fellépésünk itt volt nálunk, Nagyabonyban, a Bihari ünnepségen szeptember 3-án, majd szeptember 10-én a Csillagfürt népdalkör 40. évfordulóján, októberben pedig a citerástalálkozón, Hodosban. Reméljük hogy idén az adventi koncertek sem maradnak el, mert pár helyre már hivatalosak vagyunk!

Köszönöm a beszélgetést. Sok sikert, elégedett közönséget kívánunk Önöknek. 

Én is köszönöm a lehetőséget. Jó egészséget kívánok mindenkinek.

Laky Erzsébet

Fotók: Körkép.sk/archív