Nyitókép: Balga Zoltán
A világ ünnepel, a kis Jézus születésére emlékezik.
Karácsonykor a fiatalos lendülettel közösséget építő Balga Zoltán prágai magyar plébános szentbeszédét osztjuk meg Önökkel. A lelkiatya a felvidéki Csábról származik. Egykor Ipolyságon és Ipolyvisken is plébánosként ténykedett.
Karácsony
Miért kell két évezred után is megemlékezni Jézus születéséről? Miért kell megemlékezni a népszámlálásról Augustus római császár és Heródes uralkodása idején? Miért kell megemlékeznünk az angyalok megjelenéséről a pásztoroknak a betlehemi mezőkön, vagy a Gyermek születéséről az istállóban, amikor egyetlen betlehemi háztartásban sem volt hely számára?
Talán azért jó még két évezred után is emlékezni, mert Jézus nemcsak megszületett, hanem közöttünk él – Emmanuel, azaz valük lakó, velünk lévő Isten. Ez a december 24-ei éjjel lényegi üzenete. Nem csupán egy történelmi eseményt elevenítünk fel, hanem élő valóságot ünneplünk. Az élő Isten közénk jön, hozzám, a családomba, a házasságomba. Velem lakó Isten, aki az idei karácsonykor is szeretne megjelenni az életemben.
Azok közül, akik két évezreddel ezelőtt születtek, már senki sem él. Sem Augustus császár, sem Heródes király, sem a pásztorok, akik hittek az angyalok örömhírének. Még a keleti bölcsek sem, akik értékes ajándékokat hoztak Jézusnak… De Jézus él, uralkodik, uralkodik a mennyben és közbenjár a mennyei Atyánál mindannyiunkért.
Erre kell emlékeznünk! Nem annak a születésnapjára emlékezünk, aki nagyon régen született és nagyon régen halt meg, hanem a feltámadt és élő Krisztus születésnapjára. Nem egy olyan ember születésnapjára emlékezünk, aki olyan régen élt, hogy már nem emlékszünk pontosan, milyen nagyszerű dolgokat tett, aki már csak a történelem része. Ellenkezőleg! Megemlékezünk valakinek a születésnapjáról, aki él, aki fontos számunkra, aki értelmet ad az életünknek… Ezért mondhatjuk ma Izaiás prófétával együtt:
„Gyermek született nekünk, fiú adatott nekünk…”
Nekünk/nekem adatott. Mindannyiunknak valamit kínál, hoz és lehetővé tesz. Annyi mindent akar adni nekünk: velünk akar lenni, örök életet kínál nekünk, békét – ami nekünk oly gyakran hiányzik… Hogy a dolgok végre rendeltetésszerűen tujanak működni… személyes életemben, a családban, a nagyvilágban…
Az újszülött Jézus békét ad nekünk, és bőségben akarja adni nekünk. Mi pedig annyira sietünk és zajongunk, hogy – karácsony kivételével – valahogy nem szeretjük befogadni őt a belsőnkbe, az életünkbe. Ha egész évben elkötelezzük magunkat amellett, hogy befogadjuk Krisztust a belsőnkbe, akkor egész évben el fogunk telni azzal a békességgel, amely tőle származik. És akkor az, amit oly gyakran kívánunk egymásnak – hogy egész évben karácsony legyen – valósággá válik.
Testvérek, ahhoz, hogy minden nap megéljük a karácsonyt, elég ennyire kevés: elég, ha Jézust fogadjuk az Eucharisztiában, aki békéjével napról napra valósággá teszi a karácsonyt a szívünkben. És nem csak a miénkben, hanem rajtunk keresztül más emberek szívében is, akiknek nagy szükségük lehet rá. Rajtunk múlik, hogyan éljük meg az idei ünnepeket. Rajtunk múlik, hogy teret adunk e Jézusnak, hogy megszülethessen szívünkben és emberi kapcsolatainkban.
Balga Zoltán plébános
Képek: Balga Zoltán
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Dr.Fikker János
2022. dec. 25. 18:30Fikker János: Havas Karácsonyok... Eszembe jutnak havas Karácsonyok. Mosolygó "Betlehemes", " gyermekek. Titkokat fejtő ősi rigmusok. Fenyőfás, hófödte hegyek. Kicsiny faluk, és városok. Szüleimnek révült tekintete. Imára szólító harangok. "Kántálók", Égbe szálló éneke. Eszembe jut sok gyertyaláng, csillagszóróknak pulzáló fénye. Szülőföldem, és Kis Hazánk, a jóravalók embersége. Az ünnep, a derűs Karácsony. Amikor, örömmel vártuk Jézust ! Segítsen már a vajúdó világon, felejthessünk bánatot, háborút... Angyalok énekét hallom. Gyógyító, vigasztaló hangot. És hull a hó, szakad a Fényben. Beterít sok-sok elfeledett hantot...
A kommenteket lezártuk.